Kulka János színművész
Iszonyúan örülök minden díjnak, de nem azok határozzák meg a pályámat - mondta Kulka János színművész szerdán az MTI-nek, miután átvette a Kossuth-díjat a Parlamentben.
"Az esik iszonyúan jól, amikor észreveszik, hogy az ember dolgozik" - közölte a Nemzeti Színház művésze.
Kulka János kiemelte ugyanakkor, hogy az elismerés "az emberre rak valami görcsöt", a kitüntetett megpróbál úgy játszani, hogy nehogy azt mondja valaki: "Ez meg miért kapott Kossuth-díjat?".
"Biztos, hogy az ember még jobban akar teljesíteni, még tökéletesebben" - fűzte hozzá.
A Jászai Mari-díjas színész, kiváló művész elmondta, hogy az átadási ünnepség estéjén a Sárga liliom című darabot játsszák a Nemzeti Színházban, a legközelebbi bemutatója pedig április 1-jén lesz a teátrum stúdiójában, ahol a Tizenkét dühös ember című darabot mutatják be.
Kulka János sokoldalú, minden helyzetben hiteles, a humanista értékrendet közvetítő művészetéért, méltán népszerű szerepformálásaiért részesült Kossuth-díjban.
A színészt színpadon láthatta a közönség egyebek mellett Shakespeare Hamlet, Csehov Cseresznyéskert, Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című művében, filmvásznon A napfény íze, a Kontroll, A temetetlen halott és a Világszám! című alkotásban, televízióban pedig a Szomszédok című sorozatban.
Fischer Iván karmester
Ezt a díjat tulajdonképpen a Budapesti Fesztiválzenekar tagjai kapták - mondta Fischer Iván karmester, a Kossuth-díj egyik idei kitüntetettje szerdán a Parlamentben az MTI-nek.
"Én csak egy pálcát lengetek, de ők játszanak a hangszereken és az ő érdemük, (...) hogy itt Magyarországon létrejöhetett a világ egyik legjobb zenekara" - fogalmazott a fesztiválzenekar vezető karmestere és zeneigazgatója, érdemes művész. Hozzátette: a zenekar nevében vette át az elismerést, amelyet nagy örömmel fogadott.
A karmester, aki 1984-89 között a kenti opera zeneigazgatója, 1990-95 közt a Cincinnati Szimfonikus Zenekar vezető vendégkarnagya is volt, elmondta: jelenleg épp Richard Strauss-lemezfelvételen dolgoznak, amely a József-legendát öleli át.
"Ez egy hatalmas feladat, ennek éppen a közepén vagyunk" - mondta Fischer Iván, akit 1994-ben az első külföldiként kértek fel a holland, naardeni passiók százéves története során Bach Máté passiójának dirigálására.
Fischer Iván 2001-2003 közt a Lyoni Opera zeneigazgatója volt, a legnagyobb zenekarok állandó vendége, ma az amerikai Nemzeti Szimfonikusok vezető vendégkarnagya.
Kocsis Zoltán zongoraművésszel 1983-ban alapította a Budapesti Fesztiválzenekart, amellyel tevékenysége összenőtt.
Fischer Ivánnak 1998-ban Göncz Árpád Köztársasági Elnöki Arany Emlékérem kitüntetést, a davosi Világgazdasági Fórum Kristály-díjat adományozott. A csodálatos mandarin felvételével a BFZ nyerte a Gramophone-díjat, ezt magyar zenekar még sosem kapta meg. Több lemezük nyerte el a francia zenei lapok Choc-díját, valamint az Arany Diapason-, a Telerama-, az Arte, a MUM és az Erasmus-díjat.
Spiró György író, költő
Egy korábban már megjelent regényének átírásán dolgozik Spiró György író, aki nagy örömmel vette át a Kossuth-díjat szerdán a Parlamentben.
"Természetesen nagyon örülök neki" - mondta az elismeréssel a kezében a Babérkoszorú-, József Attila- és Szép Ernő-díjjal is kitüntetett író, költő, irodalomtörténész, műfordító, az irodalomtudomány kandidátusa az MTI-nek.
Terveivel kapcsolatban Spiró György közölte: "most egy elég furcsa vállalkozásban vagyok, átírom egy korábban befejezett regényemet, mert úgy találtam, hogy van rajta javítanivaló".
Hozzátette, hogy A Jövevény című, tizenhat évvel ezelőtt megjelent könyvéről van szó, s az átírás "elég hajmeresztő vállalkozás".
A hatvanadik születésnapját a jövő hónapban ünneplő alkotó sokoldalú irodalmi munkásságáért, különösen regényírói és a színháztörténetben új fejezetet nyitó drámaírói tevékenységéért vehetett át Kossuth-díjat.
Spiró György elmondta, hogy most napvilágot látott Fogság - Széljegyzetek című könyv tavaly megjelent nagyregényéhez, az ókorban játszódó Fogsághoz kapcsolódó kritikát, egy hosszabb interjút, valamint térképeket is tartalmaz, valamint egy fejezetet a regény előtt írt történelmi esszéjéből.
"Tulajdonképpen a kiadó ajándékozta nekem, de könyvforgalomban is lehet kapni" - mondta az író, akinek a nevéhez olyan kötetet kötődnek, mint a Csirkefej (drámák, 1987), a Kanásztánc (esszék, 1992), a Mohózat (drámák, 1997), A jégmadár (regény, 2001) vagy a Honderű (drámák, 2002).
Boross Lajos prímás
Élete egyik legnagyobb pillanatának nevezte Boross Lajos prímás, hogy szerdán átvehette a Kossuth-díjat a Parlamentben.
"Ez az elismerés a cigánytársadalomnak is szól" - mondta az MTI-nek a 81 esztendős muzsikus, akit a magyarországi cigányság húsz évvel ezelőtt a "prímások királyának" választott.
A Népművészet Mestere-díjjal is kitüntetett Boross Lajos, aki egykor az Állami Népi Együttes zenekarának vezető prímása, majd a 100 tagú Cigányzenekar alapítója és vezető prímása volt, zenekarával huszonöt éve a fővárosi Margit-kertben játszik esténként.
Boross Lajos pályája során bejárta a világot, fellépett a többi között Japánban, Kínában, Új-Zélandon, Ausztráliában, Franciaországban pedig húszszor is megfordult.
"A cigányzenét mindig szerették, különösen külföldön" - mutatott rá, megjegyezve, hogy a magyarok manapság az ilyen rendezvényekről "kicsit elmaradnak".
A prímás elmondta, hogy egész családja muzsikus volt, 5-6 éves korában kezdte tanulni, elsősorban édesapjától a hegedű művészetét még Hollandiában, ahol 2-2,5 évet töltöttek.
"Ameddig tudok, addig muzsikálok, ez életem legnagyobb vágya" - fogalmazott az idős zenész, aki a festő és az ecset példájára hivatkozva hozzáfűzve: addig zenél, míg ki nem ejti a kezéből a vonót.
Csákányi Eszter színművész
Ez egy nagyon komoly elismerés és nagyon komoly díj - mondta Csákányi Eszter színművész, a Kossuth-díj egyik idei kitüntetettje az MTI-nek.
Nagyon örültem és nagyon boldog voltam - tette hozzá Csákányi Eszter azokról a percekről szólva, amikor értesült, hogy ő a Kossuth-díj egyik idei díjazottja. Az érdemes művész külföldi turnéja miatt személyesen egy későbbi időpontja veszi át az elismerést.
"Most már úgy érzem, hogy felnőttem" - mondta az érdemes művész, aki számos film- és tévészerepet is alakított színházi szerepei mellett.
A Jászai Mari- és Déryné-díjjal is elismert színésznő elmondta: a Krétakör Színház tagjaként éppen turnén szerepel. Ennek keretében a napokban tértek vissza New Yorkból, és szerdán utazik tovább a társulat Berlinbe, egy fesztiválra, ahol a Feketeország és a Sirály című darabokat játsszák.
Csákányi Eszter 1971-től 73-ig a Nemzeti Színház stúdiójának növendéke volt. Ezt követően a kaposvári Csiky Gergely Színházhoz szerződött mint csoportos szereplő, ám rövidesen főszerepeket kapott és a színház vezető színészei közé került. Tizennyolc évadot töltött Kaposváron, majd 1992-ben átszerződött a budapesti Katona József Színházhoz. Kitűnő énekesnő, Brecht-Weill songjainak egyik leghivatottabb magyarországi tolmácsolója.
Petrovics Emil zeneszerző
Egyfajta összegzésnek tartja a társadalom, a közélet és a művészetkedvelők részéről a Kossuth-díjat Petrovics Emil zeneszerző.
Pontosan negyven évvel ezelőtt kaptam az első Kossuth-díjat, "szépreményű zeneszerzőként"- idézte fel az MTI-nek szerdán a most ismét Kossuth-díjban részesült művész, aki örömmel, jóleső érzéssel fogadta az újbóli elismerést.
Az 1930-ban, a mai Szerbiában található Nagybecskereken született zeneszerző napjait jelenleg nem a zeneszerzés, hanem az írás tölti ki.
A tervek és az élet kiegészítik egymást, a tervek naponta változnak, s naponta érkeznek igények - fogalmazott az Operaház volt igazgatója, akinek nevéhez három opera, kilenc kantáta és két szimfónia, kórusművek, színpadi és filmzenék fűződnek.
Nem tudok pihenni, a munka a pihenés - tette hozzá az Erkel Ferenc-díjjal, Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjjal is kitüntetett, érdemes művész.
Ferencz István építész
Egy építész mindig újdonsággal és mindig egyediséggel találkozik, és minden feladatra csak egy válasz van - mondta Ferencz István építész, a Kossuth-díj egyik idei kitüntetettje szerdán a Parlamentben az MTI-nek.
"Minden feladatban benne rejlik a megfejtendő titok, és mindig csak egy válasz van, és csak oda" - fogalmazott az Ybl Miklós-díjas (1985) tervező. Az építész az adott választ csak akkor tudja pontosan megadni, ha szereti és ismeri a hazáját - tette hozzá.
Ferencz István 1973-ban végzett az Iparművészeti Főiskola építészet szakán, ugyanattól az évtől tanít a főiskolán (ma Magyar Iparművészeti Egyetem). Steindl Imre-díjas (1985), valamint a Pro Architectura és a Magyar Művészetért Díj kitüntetettje. A Magyar Művészeti Akadémia tagja, az 1990-es évek elején az Óbudai Alkotóközösség tagja, amit belsőépítészekkel együtt alapított.
Mint elmondta, eddigi munkái közül a miskolci katolikus egyházi épületegyüttes és a Képzőművészeti Egyetem tihanyi művésztelepe áll a legközelebb a szívéhez.
Az előbbi egy lakótelep helyén emelkedik, és tíz évig épült. "A panelépítkezés után meg kellett tanítani az embereket, hogy lehet téglával is építkezni (..), hogy időt lehet lopni a futó időbe" - fogalmazott. A rangos építészeti környezetben, az apátság közelében emelkedő tihanyi művésztelep esetében mottója az volt: "hogyan tud úgy jelen lenni, hogy ne legyen jelen, és mégis karakteres legyen az állásfoglalás".
Fentieken kívül nevéhez fűződik a Miskolci Nehézipari Egyetem jogi karának épülete is.
Benkó Sándor előadóművész
Pályája "koronájának" tartja Benkó Sándor előadóművész, a Benkó Dixieland Band alapítója, hogy szerdán átvehette a Kossuth-díjat a Parlamentben.
A muzsikus az MTI-nek nyilatkozva elmondta: nem számított az elismerésre, s boldog volt, amikor megtudta, hogy megkapja a Kossuth-díjat.
Mint felidézte, az együttes korábban a köztársasági érdemrend tisztikeresztje elismerésben részesült. Véleménye szerint mostani személyes kitüntetése összefüggésben lehet azzal, hogy a zenekar jövőre ünnepli fennállásának 50. évfordulóját.
Benkó Sándor elmondta, hogy 2007. május 5-én lesz jubileumi koncertjük, amit az ugyancsak jubileumát ünneplő Magyar Televízióval közösen tartanak a Papp László Sportarénában.
Ezt a napot a magyar műszaki értelmiség ünnepének nyilvánították a műszaki terület vezetői, amit a Benkó Dixieland Band nagy megtiszteltetésnek tart - fűzte hozzá a mérnök végzettségű muzsikus, egyetemi oktató, aki műszaki tudományokból doktori címet is szerzett.
Mint elmondta, az együttes, amely egyetlen európai zenekarként 1987-ben megkapta az amerikai elnök kitüntető elismerését, és az év zenekara volt Angliában és Kaliforniában is, évente 220-250 fellépésen játszik, és Louis Amstrong után a világ legtöbb lemezét adta ki a világon dixielandben, szám szerint 69-et.
A Liszt Ferenc-díjas Benkó Sándor fontosnak nevezte azt is, hogy rendszeresen tartanak előadásokat gyerekeknek, ebben az évben eddig 12 ezren vettek részt ezeken a rendezvényeken. A zenekar komoly szerepet játszik az oktatásban, az utánpótlás-nevelésben is - fűzte hozzá.
Az előadóművész szerint a dixieland "abszolút élvezi" a közönség szeretetét, megbecsült műfaj Magyarországon is.
A Benkó Dixieland Band mindenütt teltházas koncerteken muzsikál - mondta az alapító, aki szerint még "10-15 év van bennük".
