A Tudomány Világfórumát a Magyar Tudományos Akadémia partnerszervezeteivel, az UNESCO-val, a Nemzetközi Tudományos Tanáccsal (ICSU), valamint a Science folyóiratot kiadó Amerikai Tudományfejlesztő Társasággal (AAAS) közösen rendezi.
A WSF előzménye a Budapesten 1999-ben tartott Tudomány Világkonferenciája volt, amelynek szervezői új típusú szerződés kialakítását tűzték ki célul a 21. század tudásalapú társadalma számára politikusok, tudósok, a gazdasági élet vezetői, valamint a média közreműködésével.
A tudomány iránt a múlt század kilencvenes éveinek közepétől világszerte egyre nagyobb érdeklődés nyilvánult meg. Az amerikai elnök 1997-ben a szenátushoz intézett üzenetében új, tudásalapú társadalom építését helyezte kilátásba, amelynek kialakításában a tudománynak döntő szerepet kell játszania. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy az UNESCO, valamint az ICSU 1997-ben elhatározta a Tudomány Világkonferenciájának összehívását.
"A konferenciának olyan rendezőt kerestek, amelynek önálló nemzetközi nagykonferenciák lebonyolítására alkalmas szervezete van, az országban a tudomány megbecsültséget élvez és 'mellékesen' bírnia kell azokkal a forrásokkal, 500 ezer dollárral, amely a nemzetközi vendég- és szervezőcsapat költségeit fedezi" ? idézte fel az előzményeket Glatz Ferenc, az MTA akkori elnöke.
Pálinkás József, akkori oktatási államtitkár és Láng István akadémikus, mint a magyar előkészítő bizottság elnöke sikeres, Magyarország hírnevét öregbítő rendezvénnyel igazolta a nemzetközi szervezetek bizalmát. "A magyar kormány 500 ezer dollárral járult hozzá a rendezvényhez. A befektetés pedig busásan megtérült" ? emlékezett vissza Láng István, hozzátéve: a rendezvény Magyarországra irányította a világ vezetőkutatóinak és tudománypolitikai döntéshozóinak figyelmét, a 152 országból érkezett több mint kétezer résztvevő pedig a konferencia költségeinek többszörösét költötte el budapesti tartózkodása alatt.
Az 1999-es világkonferencia egyik konkrét eredményeként született meg a Tudomány Világfóruma rendezvénysorozat, a WSF-re először 2003-ban került sor. A Tudomány és társadalom tematika köré szerveződött világesemény célja az volt, hogy tudósok, politikusok, gazdasági szakemberek és érdeklődők együtt gondolkodhassanak arról, hogy milyen hatásokat gyakorol a tudomány a mindennapi életre. "Három korábbi kormányfő ? Boross Péter, Horn Gyula és Orbán Viktor mellett Medgyessy Péter akkori miniszterelnök is felszólalt" ?illusztrálta egy példával a világfórum iránt megnyilvánuló közéleti érdeklődést Vizi E. Szilveszter, az MTA akkori elnöke.
A Karolinska Intézetben kutató és oktató Gulyás Balázs, az MTA külső tagja, a világfórum igazgatója azt emeli ki, hogy a WSF a legjelentősebb tudóstalálkozóvá vált. Megvalósult a rendezők célja, és Budapestet "a tudomány Davosaként" kezdték emlegetni a világban.
Mint Pálinkás József, az MTA elnöke rámutat, 2009-ben, tíz évvel a világkonferencia után már egy rendkívül magas presztízsű, intézményesült WSF-re érkezhettek a világ vezető kutatói és a döntéshozók. "A Tudás és jövő mottó jelezte, hogy az előző évtized eredményeinek számbavétele mellett a 2009-es rendezvény a jövőről szólt. Az egyik fontos cél annak a megvitatása volt, hogy mi lesz a tudás és a tudomány szerepe a komplex és globális társadalmi viszonyok között a következő évtizedekben" ? emelte ki a világfórumot akkor már az MTA elnökeként vendégül látó Pálinkás József.
A minden korábbi tapasztalatot felülmúló sebességű és jelentőségű változások a világban és az egyes tudományterületeken szükségessé tették a WSF megújítását. A rendezvény globális jellegét hangsúlyozva az Akadémia javaslatára 2011-től kétévente a világ más és más nagyvárosában kerül sor a találkozóra, a visszatérő helyszín négyévente Budapest lesz. A 2013-as tudóstalálkozónak Rio de Janeiro ad otthont.
"A tudomány átrajzolódó világtérképe: kihívások és lehetőségek című, megújuló WSF sikeréhez már társrendezőként járul hozzá Brazília 2013-ban. A megújulás fontos eleme, hogy a WSF résztvevői zárónyilatkozatban teszik közzé és ezáltal intézményesítik a Világfórum eredményeit" ? mutatott rá Pálinkás József.
