(MTI) Az indoklás szerint Zalai Ernő a matematikai közgazdaságtan, a mikroökonómia, a gazdasági modellezés és elemzés terén végzett iskolateremtő tudományos kutatói és kutatásszervezői munkásságáért, a vegyes piacgazdaság igényeihez és nemzetközi követelményeihez igazodó hazai közgazdászképzés megreformálásáért, szakmai közéleti tevékenysége elismeréseként kapta a díjat. "Mindenkinek jól esik az időnkénti elismerés és kitüntetés, bármennyire is nem ezek motiválják elsősorban a munkájában. Nekem sem ez az első kitüntetés az életemben, de mindenképpen a legrangosabb, amit valaki a tudományos munkájáért kaphat. Széchenyi neve és emléke, illetve a díj rangja akkora megtiszteltetés, hogy különös örömmel értesültem róla" ? mondta el Zalai Ernő.
Mint hozzátette, nemrég fejezte be a Matematikai közgazdaságtan című, a mikro- és makrogazdasági modellezés és elemzés kérdéseivel foglalkozó, 2000-ben megjelent könyve kétkötetesre bővített új kiadását. "Ennek írása során több, eddig még kevésbé tisztázott elméleti kérdés is előbukkant. Ezekre adott megoldásaimat szeretném a közeljövőben szakmai folyóiratokban is közzétenni. Mellette folytatom a gazdaság, környezet és energiaellátás közötti kapcsolatok elemzésére alkalmazható általános egyensúlyelméleti modellek területén több éve nemzetközi együttműködésben folytatott kutatásaimat" ? ismertette szakmai terveit Zalai Ernő.
Közéleti tevékenységében mindig fontos helyet kapott az egyetemi képzés, a tudományos továbbképzés és minősítés rendszere, annak továbbfejlesztése. Meghatározó szerepe volt az egyetemi szintű gazdaságtudományi képzés 1988-ban bevezetett, a rendszerváltást megelőző és megérző átfogó reformjában, a közszolgálati közgazdászok hazai képzésének bevezetésében, a PhD-típusú doktori képzés kialakításában és az MTA doktora cím követelményrendszerének kialakításában is.
"Ezért aggodalommal tölt el, hogy különböző negatív tendenciák hatására visszaesett a magas szintű elméleti ismeretekkel felvértezett közgazdászok iránti hazai igény, a keresett kvantitatív elemzési készségek leszűkültek a pénzügyekre" ?hangsúlyozta Zalai Ernő, aki úgy véli, hogy az új felsőoktatási törvény némi reményt ad arra, hogy meg lehet fordítani a negatív tendenciákat.
"A közvetlen jövőben ezért azt tartom a legfontosabb feladatomnak, hogy meggyőzzem a felsőoktatás irányítóit arról, hogy a tudományosan megalapozott közgazdászok képzését ugyanolyan kiemelt figyelemben és támogatásban kell részesíteni, mint a műszakiakét, és az egyébként túl szűkre szabott állami támogatást ? szakok, szintek és intézmények szerint ? koncentráltabban és körültekintőbben kell elosztani" ? vallott elképzeléseiről a tudós.
Zalai Ernő 1943. augusztus 5-én született Budapesten. 1966-ban közgazdász diplomát szerzett a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, majd az intézmény oktatója lett. 1988-tól egyetemi tanár, jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem Matematikai Közgazdaságtan és Gazdaságelemzés Tanszékét vezeti. 1988-1991 között az egyetem rektor-helyetteseként tevékenykedett. Az egyetemi közgazdászképzés megreformálásának egyik meghatározó alakja. 1998-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2004-ben rendes tagja lett. Kutatási területei: matematikai közgazdaságtan, mikroökonómia, gazdasági modellezés.
Több könyvet, tanulmányt írt. Számos külföldi egyetemen volt vendégkutató vagy vendégprofesszor.
Munkássága elismeréseként megkapta az Apáczai Csere János-díjat (1991), az Akadémiai Díjat (1992), a Szent-Györgyi Albert-díjat (2003), a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét (2004).