Szombat este még hömpölygött a kilencedik kerületi tömeg, persze megint a Bakáts tér felőli részen, a plebejus ünnepen, ahol a Ferencvárosi Művelődési Központ és Dési Huber István Művelődési ház csoportjai, karatésok, aikidósok, rocky, hip-hop és jazztánc-tanulók széledtek szét a Calypso Band koncertje alatt. Volt nagy táncbemutató az út közepén, még az árusok is bekapcsolódtak, és, ahogy elnéztem egy-két néhai profi versenytáncos is akadt köztük, úgy táncolták az akrobatikus rákendrollt a pereces bódé előtt. A Ráday is népesebb volt, mint a költészeti fesztiválok idején, hiszen a Nők lapja jeles bérírói vonultatták fel a kötetbemutatókat és dedikálásaikat. Schaffer Erzsébet és V. Kulcsár Ildikó például, hogy csak kettőt említsek a magyar lektűr irodalom és nőilap-írás meghatározó figuráiból. Kétségtelen, már csak a Nők Lapja vásárlóinak számát figyelembe véve is, hogy ez a műfaj nagyon kelendő és csak egy kevés választja el a két sátorral arrébb kapható, úgynevezett Woodland Pixies figuráinak népszerűségétől. Tudják, a régi legenda szerint az otthon, a kert növényeinek szépségét ezek a nagy szemű, hosszú kezű őrök vigyázzák, és minél többet vesz belőlük az egyszerű halandó, annál több fölösleges cucca lesz. Az otthoni könyvtárat egyébként nagyon olcsón, és dedikálás nélkül is lehetett gyarapítani, például volt sátor, ahol minden egyes, vadi új könyv kétszáz forintba került. Kivétel nélkül politikai rémiratok és unalmas gazdasági tanulmányok, talán egy-két rosszul korrektúrázott történelmi regény. Az öntudatlan antikváriusnál viszont ugyanennyiért meg lehetett venni az egykori Modern Könyvtár sorozat legjobbjait. Nem tudja, drágám, mi van itt az utcán? - kérdezte, - nálam minden nap a könyv a buli, jöjjön máskor is.
A vasárnap már inkább olyan templomjárósan alakult. Híre-hamva sem a polgártársaknak, akik előző este az utcabálon babakocsikkal, sörökkel és perecekkel tvisztelték a szebb világba magukat. Most biztos gyóntak, vagy itták otthon a gyógysöröket.
A Köztelek utcától építészek irányításával legózott néhány kiskorú, akik közé betelepedett Hargitai Ildikó, a mesemondó lány, hogy előadja Mirkó Királyfi erdélyies változatát. A dunaújvárosi színésznővel beszélgettünk egy keveset, például arról, hogy miért is mond ő gyerekeknek, és felnőtteknek is ilyen szívesen mesét. Azt mondta, hogy legjobb tapasztalatai szerint a mese úgy működik, mint az álom, ősi kapszulák vannak benne, amik, ha ki tudnak nyílni, akkor gyógyítanak. Szerintem például az impotenciára is gyógyírt jelentenek a felnőtteknek szóló, saját maga által írt meséi, amelyek már meg is jelentek: A likból lett leány címmel. Olyan feminista pornó az egész, hogy a kemencepadka adja a másikat. Este, egy órában, mindenki rendes ámulatára ezt adta elő: "termött a pinára láb és kéz és fej es..."
