Mivel töltöd a mindennapokat otthon?
Többnyire dolgozom, film- és sorozatterveken, de gyakran fellazul az alkotói fegyelem, és órákra beleveszek a hírekbe. Vagy receptekbe, amiket most van idő kipróbálni. Szóval az íróasztal után talán a gáztűzhelynél töltöm a legtöbb időt. Az írást, a gondolkodást még serkenthetné is a rendkívüli helyzet – állítólag Shakespeare is pestisjárvány idején írta a Lear királyt –, de magamon azt tapasztalom, hogy a négy fal nem mindig olyan jó múzsa, ezért próbálok naponta egy-két órát a szabadban tölteni. Ilyenkor mindig belém hasít annak a kontrasztja, hogy épp brutális szín- és illatbombákat robbant a tavasz, a Covid-19 meg csak terjed láthatatlanul.
Mi volt az utóbbi időben a legemlékezetesebb kulturális élményed?
Ez januárban volt, amikor még lehetett utazni: meglátogattam az Amerikában élő testvéremet, és együtt elmentünk a San Francisco-i Modern Művészetek Múzeumába, ahol rengeteg Warhol és Lichtenstein volt, de rám a legnagyobb hatást egy nálunk talán kevéssé ismert kortárs angol festő, Chris Ofili Princess of the Posse című képe tette. És ez már tényleg nagyon régen, még tavaly nyáron volt, de a hatás tartósnak bizonyult, mert a mai napig élénken él bennem a Mai Manó Ház Araki-fotókiállítása.
Ajánlanál pár művet, amit otthon is lehet élvezni?
A Netflix kínálatából mostanában két dokumentumfilmet néztem meg. Az egyiknek The Edge of Democracy a címe, és azt a folyamatot ábrázolja, ahogy az oligarchák, kizárólag a nyers üzleti érdekektől vezérelve, szisztematikusan szétzüllesztik a brazil demokráciát. A másik pedig egy kendőzetlenül őszinte portréfilm a jazz egyik múlhatatlan zsenijéről, Miles Davis-ről, ennek The Birth of Cool a címe. Miles Davist természetesen hallgatni is ajánlom. Fikciós filmek közül az Uncut Gems (magyarul Csiszolatlan gyémánt) tetszett. Ja, és csak most jutottam el oda, hogy megnézzem az HBO Csernobil sorozatát, amihez mindenképp érdemes hozzáolvasni Szvetlana Alekszijevics Csernobili ima című könyvet. Meg Szvetlana Alekszijevicsnek úgy általában minden könyvét jó elolvasni. Szinte a teljes életmű elérhető magyarul.
Nyitókép: Bodzsár Márk, forrás: Origo
Az interjúsorozat többi része itt olvasható.
