Koncertekkel, kiállításokkal, valamint színházi és táncelőadásokkal is várja az érdeklődőket az idei Budapesti Tavaszi Fesztivál. Mint kultúraszeretőt kérdezem: melyik produkciót várja leginkább?
Egy összművészeti fesztivál esetében mindig nehéz erre a kérdésre válaszolni. Számomra nagyon kedves a kiegyezés 150. évfordulójának tiszteletére rendezett koncert, Liszt Ferenc Koronázási miséjének bemutatása. Érdekes lesz a világ egyik legjobb zenekaraként emlegetett Mahler Chamber Orchestra előadása is Daniele Gatti vezénylésével. Kiemelném továbbá a nyitóeseményünket: Georg Baselitz kiváló német kortárs festő Újrajátszott múlt című világraszóló kiállítását, és persze kihagyhatatlan élmény John Malkovich zenés, irodalmi-színházi produkciója is.
A program összeállítása során minden évben kiemelt figyelmet fordítanak egy-egy ország művészetére. Idén a koreai kultúra áll a fókuszban. Miért éppen Dél- Korea?
Büszke vagyok arra, hogy kiemelkedően erős kulturális márkává vált a Budapesti Tavaszi Fesztivál, ennek köszönhetően sorra keresnek fel minket a nagykövetek, akik azt szeretnék, hogy a fesztiválon keresztül teremtsünk kapcsolatot az országuk kultúrája és a közönség között. A koreaiak nagyon nyitottak voltak az együttműködésre és több izgalmas programmal jelennek meg a fesztiválon.
A márkaépítés a piacon általában áremelkedést is jelent. Tetten érhető ez a népszerűség a jegyárakban is?
Nem, mert gondolnunk kell a magyar közönségre is. Nyilván nem értékesíthetjük a jegyeket drágábban a külföldieknek, ezért mindig mókás, amikor a külföldi vendégeink megkérdezik, hogy biztos nem számláztunk-e ki véletlenül túl keveset egy-egy sztárfellépő koncertjegyéért. Ez turisztikai misszió, amely a magyarokat is szeretné élményekkel megajándékozni, ezért mindenképpen úgy kell kialakítani a jegyárakat, hogy azok a magyar közönség számára is megfizethetőek legyenek.
Ha már a közönségnél tartunk: mi olvasható ki a statisztikából? Főként kik látogatják a Budapesti Tavaszi Fesztivál programjait?
Sokan kinéznek egy-egy produkciót a programfüzetből, amelyet nagyon szeretnének látni és azért jönnek el, de vannak olyan rajongók is, akik minden fellépésre elkísérik kedvenc előadójukat. A külföldi vendégeket tekintve különösen német nyelvterületen nagy az érdeklődés, de évről évre egyre több spanyol és olasz látogató jön a fesztiválra. A visszajelzésekben mindig kiemelik a város jó hangulatát, a programok magas színvonalát és a sok újdonságot. Feladatunknak érezzük, hogy olyan kulturális koprodukciókat is életre hívjunk, amelyekben meg tudjuk mutatni azt a gazdagságot, amely a magyar kultúrára jellemző.
Egy korábbi interjúban azt nyilatkozta, hogy próbálják a fiatalokat is aktivizálni, lesznek interaktív programok, akár karmesterként is kipróbálhatja magát, aki szeretné?
A fesztiválnak vannak hatalmas piros kockái az utcákon-tereken ? egy a Müpa előtt is például ?, amelyeket háttérként vagy színpadként használva lépnek fel művészek, az arra járók pedig pálcát ragadhatnak és vezényelhetnek. Ez egy városi fesztivál, ami azt jelenti, hogy nemcsak Budapest legfontosabb kulturális intézményeiben zajlanak a programok, hanem kiköltözünk az utcára, használva a kinti tereket is.
Tehát kockákban dirigáló fiatalok, közönségbarát szabadtéri programok, valamint hazai és világsztárok is lesznek az idei fesztiválon. El sem tudom képzelni, milyen összetett szervezőmunka áll egy ilyen nagyszabású projekt hátterében.
Valóban sokan sokat dolgoztunk azért, hogy ez a fesztivál egy nemzetközileg elismert eseménysorozat legyen. Négy éve úgy döntött a kormány, hogy a Budapesti Tavaszi Fesztivált új szervezeti formában támogatja, ezért létrehoztunk egy operatív testületet, amely három szervezeti egységből áll. A Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ, a Müpa és a Magyar Turisztikai Ügynökség közösen dolgozik azon, hogy a fővárosi és az állami intézmények együttműködése gördülékeny legyen és a fesztivál sikere láthatóvá váljon az országhatárainkon túl is. Kiemelném, hogy az állam által rendelkezésünkre bocsájtott, éveken átívelő költségvetésnek köszönhetően komolyan tervezhetővé váltak a programok. Kevesen tudják, hogy egy-egy koprodukciós folyamat eltarthat akár három-négy évig is, így rendkívül fontos eredmény volt, hogy a tervezhető finanszírozásnak köszönhetően végre kiszámítható, komoly fesztivállá váltunk a nemzetközi partnerek szemében.
Ezek szerint alig kezdődött el a 37. fesztivál, már a következő évi fesztiválokat szervezik?
Ez műfajtól függ, főleg a komolyzenei sztárelőadók egyeztetéséhez és a nagy koprodukciók létrehozásához kell hosszabb idő. A könnyedebb műfajokban rövidebb az átfutás, ott egy-két évre érdemes előre gondolkodni.
Szinte minden kulturális témájú sajtótájékoztatón elhangzik, milyen fontos alapköve a Müpa a magyar kulturális életnek. Ön is visszahallja ezeket a dicsérő szavakat? Büszke arra, amit az elmúlt tizenkét évben elértek?
Főleg arra vagyok büszke, hogy milyen nagyszerű közönségünk van. A hűségprogramunkra regisztráltak száma idén meghaladta a tízezret, a nálunk fellépő művészek hihetetlen lelkesedéssel beszélnek arról, hogy mennyire jó itt lenni a Müpában. Ennek lenyomata a #szeretekittlenni kampány is. Tizenkét év sok idő, ebben az időszakban felnőtt egy Müpa-generáció, és kialakult egy családi hangulatú közösség. Ez azért is érdekes, mert ez a közösség nem egyféle érdeklődésű emberekből áll össze, hiszen a Müpa rengeteg különböző műfajnak ad otthont, a klasszikus zenétől az újcirkuszon, az irodalmi és a filmprogramokon át a könnyűzenéig, és ezek mind kényelmesen megférnek egymás mellett. A Budapesti Wagner-napok és a Hey, June! popzenei fesztivál például párhuzamosan fut, és rendszerint olyan vendégek találkoznak itt a házban, akik máshol máskor soha nem kereszteznék egymás útját.
Tehát van, aki kihasználja az alkalmat, és egy Amorf Ördögök-koncert után beugrik, hogy meghallgassa Siegmund Kard-monológját?
A fiatalok számára a zeneválasztás személyes kérdés, az egyéniségüket képviseli. Több kísérletünk is volt arra, hogy oldjuk a zenehallgatási szokásaikat. Bach születésének 330. évfordulóját ünnepeltük, ennek örömére 24 óra alatt lejátszottuk az összes orgonaművét. Fantasztikus volt látni, ahogy a fiatalok hálózsákkal hajnali kettőkor bejöttek a Müpába és a színpadra heveredve élvezték Bach muzsikáját. Az ilyen típusú események felkeltik a fiatalok érdeklődését, egy elvont, értelmezhetetlen dolog hirtelen élménnyé kovácsolódik a lelkükben, és ha nem is az lesz az első dolguk egy Amorf Ördögök-koncert után, hogy Wagnert hallgassanak, az biztos, hogy nyitni kezdenek a klasszikus műfaj felé is. Ebben a Müpa rendkívül sokat tud segíteni, mert olyan közeget kínál, ahol új műfajokkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Erre jó példa az irodalmi sorozatunk, a Literárium vagy a Vers-estek sorozatunk is, amely nagy sikerrel mutatja be a kortárs irodalmat és költészetet.
Egy korábbi interjúban azt nyilatkozta, hogy nem magaskultúrát, hanem magas minőségű kultúrát közvetít a Müpa. Ön szerint miben rejlik a különbség?
A minőségi kultúra sokkal általánosabb fogalom, ahol az egyediségen van a hangsúly és bármilyen művészeti ágban teret enged az alkotóknak. Szerintem a legfontosabb azt felismerni, hogy a kultúra az életünk része, és törekednünk kell arra, hogy minőségi élményekkel gazdagodjunk mi és a környezetünk is. A kultúra nem egy felhőben lebegő, elvont valami, hanem az életünk lenyomata. Valami, amit örökségbe kaptunk a szüleinktől és a nagyszüleinktől. A kultúrán keresztül nyerhetünk betekintést abba, hogyan éltek, mit gondoltak, mit éreztek az őseink, és rajtunk múlik, milyen örökséget hagyunk a következő nemzedékekre. Feladatunknak érezzük, hogy minél több kortárs értéket felvonultassunk, mert a következő kor ezekből a művekből táplálkozik majd.
Jámbor-Miniska Zsejke
