A szakmai konzultációt megelőző köszöntő első felszólalója Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkára volt, aki egy kedves gyermekkori történettel indított. Mint elmesélte: kiskorában olvasás közben azt hitte, minden könyvet csakis magyar nyelven írhattak, később azonban megtanulta, hogy a fordítás külön foglalkozás. Rámutatott: hagyományosan legnagyobb költőink és íróink foglalkoztak ezzel a nemes mesterséggel, például Vörösmarty Mihály és Arany János is sokat tett azért, hogy a világirodalom legzseniálisabb szerzőinek műveit átültessék és elérhetővé tegyék számunkra. A politikus a műfordítás kultúraközvetítő szerepét is hangsúlyozta, amely által egy számunkra idegen világ is közelebb kerülhet hozzánk.
?Tövében nyomban nyelviskolák, fordítási irodák keletkeztek. Tanárok, kik gyorsan megtanulták az összes nyelveket, nyelvtanokat írtak, s a tolmácsok ? csinos sapkával fejükön ? jó pénzért arra vállalkoztak, hogy a sok boldogtalan halandót közelebb hozzák egymáshoz. Ekkor született meg a műfordító? ? idézte dr. Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára Kosztolányi Dezső szavait a bábeli zűrzavar ihlette művéből, az ÁBÉCÉ a fordításról és a ferdítésről című írásból. Az államtitkár a műfordítóinkat méltatva arról beszélt, hogy maguk is alkotókká váltak, és sokszor a kontinens másik oldaláról hoztak nekünk kincseket. Mint elmondta: ez a foglalkozás komoly értékteremtő hatással bír, amely által könnyebben megismerhetjük egymás kultúráját, és a nyelvi akadályokat leküzdve kulturális párbeszéd jöhet létre köztünk. Dr. Hoppál Péter arról is beszélt, hogy zenészként tudja, a dallamokon keresztül olykor könnyebb megérinteni az embereket, ám a legapróbb irodalmi finomságok átadása is fantasztikus élmény. A politikus arra buzdította az ifjú műfordítókat, hogy folytassák munkájukat, és váljanak a kultúra nagyköveteivé.
Hammerstein Judit, a Balassi Intézet főigazgatója a 2005/2006-os évben induló, éppen a 10. születésnapját ünneplő képzés eredményeiről számolt be. Mint megtudhattuk: a nem magyar anyanyelvűeket célzó programban ez idő alatt 27 ország 96 hallgatója vett részt, akik verseken, novellákon, drámákon és kortárs műveken keresztül ismerkedhettek nyelvünk szépségeivel. A képzés széleskörű lektori és vendégoktatói hálózattal rendelkezik, szoros kapcsolatot ápol kulturális intézményekkel, valamint kiemelt együttműködése van a Magyar Fordítóházzal. A projekt sajátossága, hogy minden hallgató munkáját konzulens segíti, akik felkészítik őket az első publikációkra és a pályázatokban való részvételre is. A hallgatók tematikus heteken, kortárs irodalmi esteken vehetnek részt, minden évben eltölthetnek pár napot a balatonfüredi Magyar Fordítóházban, illetve posztgraduális képzések biztosításával a kurzus után sem engedik el a kezüket ? ismertette.
Végh Nóra
Fotó: Csákvári Zsigmond
