A kulturális forradalomhoz hasonlít a kínai városfejlesztés

Kultpol

Qiu Baoxing, építési miniszterhelyettes szerint az ország kulturális örökségét jelenleg ugyanolyan károk érik, mint amilyeneket az 1966-76-os kulturális forradalom során egyszer már el kellett szenvedniük. Akkor a forradalmi politika jegyében a vörösgárdisták fosztották ki a templomokat és égették el a szent szövegeket. A mai pusztítás is hasonló, csak azt a különböző cégek a gazdasági fejlődés jelszava alatt végzik - állítja a politikus.

A China Daily című napilapban megjelent interjúban Qiu elmondta, hogy a történelmi helyszíneket és a kulturális örökségvédelem által érintett műremekeket egyaránt elpusztítják. A modern kínai építészet kritizálásával a miniszterhelyettes arra szerette volna felhívni a figyelmet, hogy túl sok helyi kormányzat vétkes abban, hogy "vakon követik a nagynak, újnak és különlegesnek számító divatot".

Emiatt azonban a legtöbb város szép lassan ugyanolyan lesz, és a települések elveszítik egyedi arculatukat. Mindez a helyi tisztviselők hibája, akik egyáltalán nincsenek tisztában a kulturális örökség értékével. Éppen ezért a cikk aláhúzza, hogy a világ egyik legrégibb civilizációjának számító Kína túl magas árat fizet a gazdasági fejlődésért.

Az országban a régi épületek elbontásával lakóházak, irodaépületek és autópályák épülnek: a kormányzati támogatást élvező, sokszor korrupcióval érvényesülő cégek az olimpiára készülő Pekingben több tízezer hagyományos lakóházat bontottak le, az egykori operaházat sem kímélve, míg a gyarmati-kori Sanghajból szinte semmi nem maradt. A helyükre lebetonozott utcák, terek és hatalmas épületek kerültek. Hasonló tervekkel dolgoznak a kínai városfejlesztők a tibeti Lhászában is, így nem meglepő, ha a tibeti építészet kincseinek elpusztítása ellen a Világörökségi Bizottság is felemelte a szavát.

Sokszor azonban az sem segít, ha a renoválás mellett döntenek, ennek ugyanis kínai változata sokszor többet árt, mint használ: Sanghaj egyik történeti városrészébe a felújítás után bárokat, boltokat és egy Starbucks kávézót költöztettek. Sok helyi önkormányzat pedig pont a hasonló, gazdasági sikerrel kecsegtető kulturális vidámpark megépítésének példáját látja követendőnek. A kínai kulturális örökségvédelem munkatársa, Tong Mingkang szerint a hasonló lépésekkel csak szegényebb lesz az ország.