?A magyar társadalom szükségleteit megpróbáljuk minden tekintetben szolgálni? ? kezdte beszámolóját az államtitkár. Hoppál Péter a kulturális ágazat 2014?2018-as kormányzati ciklusban elért eddigi eredményeiről elmondta, hogy a kormány egyaránt komoly figyelmet fordít a kulturális infrastruktúra, valamint a ?tartalom? fejlesztésére is. Mint hozzátette: legfontosabb feladatuknak a kulturális alapú közösségfejlesztést és a kulturális alapellátás széles körű kiterjesztését tekintik. ?Nem lehet jó a lelkiismeretünk, ha lemondunk azokról, akik nem vesznek részt a közművelődésben? ? fűzte hozzá.
Hoppál Péter emlékeztetett: a nagy kulturális intézmények főként Budapesten és a megyei jogú városokban működnek, ezért fontos, hogy a kistelepülésekre is jusson figyelem. A kulturális normatíva megemelésével a legkisebb falvak komoly forrásbővülést élvezhetnek és megújult csaknem 500 kistelepülési fiókkönyvtár is ? számolt be az eddigi eredményekről.
Elmondása szerint a közösségi művelődés szakmai hálózatát is megerősítették: megyei módszertani központok jöttek létre, és sikeres a kulturális közfoglalkoztatási program is. ?A résztvevők napi nyolc órában értéket termelnek a közösség számára? ? hangsúlyozta az államtitkár.
A nagy budapesti művészeti fesztiválokat évi 1,95 milliárd forinttal támogatja a kormány, míg a vidéki kulturális fesztiválok számára tavaly 250 millió, idén pedig már 500 millió forint szerepel külön soron a költségvetésben. Az államtitkár azt is elmondta: a statisztikai adatok alátámasztják, hogy a fesztiválokra fordított pénz többszörösen megtérül és pozitívan hat a magyar gazdaságra.
Hoppál Péter kiemelte, hogy a népművészet területén is jelentős program indul: az idén már 1,6 milliárd forintos büdzséből gazdálkodó Hagyományok Háza hét határon túli és kilenc hazai fiókintézményt hoz létre.
Az államtitkár kiemelte a ciklusban tartott emlékéveket, amelyek a magyarság identitásképzésével kapcsolatos feladatvállalásban játszanak fontos szerepet. Hozzátette: tavaly nagy sikere volt a Bartók- és a Zrínyi-emlékévnek, idén pedig zajlik a Kodály-emlékév 1,48 milliárd, az Arany János-emlékév pedig négymilliárd forintos költségvetéssel. ?A legfontosabb célunk, hogy mindenkit elérjünk? ? fűzte hozzá Hoppál Péter.
Megjegyezte, hogy elkezdődött az Európa Kulturális Fővárosa 2023 kampány: februárban kiírták a pályázatot; az első pályázati kör decemberben zárul, a végső döntés 2018 végén születik meg. Hoppál Péter emlékeztette a jelenlévőket arra is, hogy január 1-jétől 20 ezer kulturális közalkalmazott kap 15 százalékos illetménypótlékot.
Az EU-s forrásokból 2007 és 2013 között 74,5 milliárd forint jutott kulturális célokra, a mostani, hétéves ciklusban a terv 100,5 milliárd forint ? közölte az államtitkár. Mint felidézte: 2010 és 2014 között megújult a Pesti Vigadó, az Erkel Színház, a Zeneakadémia, a Várkert Bazár. Ez a lendület a mostani kormányzati ciklusban növekedett: kulturális infrastruktúrafejlesztésre 450 milliárd forint jut csak Budapesten. A legnagyobb projekt a 210 milliárdos költségvetésű Liget Budapest. Hoppál Péter a ciklus beruházásai között említette az Iparművészeti Múzeum, a Budai Vigadó és az Operaház teljes felújítását és az Erkel-bázis létrehozását. További feladatként szólt a Magyar Nemzeti Levéltár hosszú távú elhelyezéséről, a Magyar Nemzeti Múzeum megújításáról, valamint a Magyar Természettudományi Múzeum új épületének létrehozásáról. Az államtitkár kiemelt három nagyszabású vidéki színházfejlesztési programot is: Veszprémben 9,4 milliárd, Kaposváron kilencmilliárd, míg Debrecenben 6,5 milliárd forint jut erre a célra, de összesen csaknem 100 milliárd forintot fordítanak a vidéki nagyvárosok kulturális infrastruktúrafejlesztési programjaira.
MTI/Kultúra.hu
Fotók: Csákvári Zsigmond
