A felújítás több ütemben valósul meg a magyar és a szlovák kormány támogatásával. Az erről szóló megállapodást hétfőn írta alá Milan Ján Pilip, a határon túli szlovákok hivatalának elnöke és Hollerné Racskó Erzsébet, az Országos Szlovák Önkormányzat (OSZÖ) elnöke.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára elmondta: a kormány első lépésként 2020-ban finanszírozta az épület megvételét és a felújítás előkészítését, majd döntött arról, hogy idén és jövőre is 700-700 millió forinttal támogatja az épület felújítását.
Az államtitkár kiemelte: a templom felújítása és a szlovák kulturális központ létrehozása egyszerre szolgálja a Magyarországon élő szlovák nemzetiség és a Szlovákiában élő magyarság érdekeit.
Szólt arról is: a magyar-szlovák kapcsolatok egy évszázada nem voltak olyan jók, mint most. Ennek az aranykornak a kezdete − meglátása szerint − a két ország vezetőinek döntése volt, hogy támogatják Magyarországon a szlovák, Szlovákiában a magyar nemzetiség terveit. Soltész Miklós hangsúlyozta: Magyarország abban érdekelt, hogy Közép-Európa nemzetállamai külön-külön erősek legyenek, ugyanakkor összefogva őrizzék az értékeket, amelyeket „elődeink itt hagytak".
Hollerné Racskó Erzsébet, az OSZÖ elnöke elmondta: a rekonstrukciót a szlovák kormány kétmillió euróval támogatja. Felidézte: a szlovák önkormányzat három éve határozta el, hogy megpróbálja a közösség számára megvásárolni és kulturális központtá alakítani az épületet.
Mint mondta, a templom talán az egyetlen olyan épület Magyarországon, amelyet szlovákok építettek szlovákoknak. Ezért úgy gondolták, hogy a rendszerváltást követő nehéz évtizedek után a közösség kulturális központjaként nyerhetne megnyugtató, eredeti funkciójával összeegyeztethető funkciót az épület.
Milan Ján Pilip, megköszönve a magyar kormány támogatását, kiemelte, Szlovákia és Magyarország egyaránt olyan nemzetállam, ahol számos nemzeti kisebbég él. Ez a nemzeti, kulturális és nyelvi sokszínűség kincs, olyan gazdagság, amelyet érdemes megőrizni. Paulik Antal szlovák nemzetiségi szószoló azt mondta, a templomátalakítással az elmúlt évszázad legnagyobb magyarországi szlovák projektje valósul meg.
A pesti szlovák evangélikus gyülekezet 1834-ben alakult meg. A közösség az akkor Pest külterületének számító Kerepesi, ma Rákóczi úton kapott telket, ahol előbb iskolát és paplakot építettek, majd 1856-ban templomépítésbe fogtak. A neoromán stílusú épület, amelyet Diescher József (1811-1874) tervezett, 1863-ban készült el.
A közösség 1893-1894-ben anyagi gondjai enyhítésére a templom köré hatalmas, többemeletes bérházat építtetett. Az úgynevezett Luther-ház − a kapu felett Luther Márton reformátor szobrával − előbb U alakban, majd a Rákóczi út felől is körbezárta és eltakarta a templomot, amelyet így már csak a bérház kapuján keresztül lehet megközelíteni.
A második világháborúban súlyosan megsérült templomot 1950-re állították helyre. A gyülekezet azonban jóformán elfogyott, így elöljárói az épületet 1965-ben eladták a magyar államnak, a szlovák evangélikus közösség pedig a telken álló régi iskolaépületben alakított ki magának kápolnát.
A templomot előbb a Vízépítési Tudományos Kutató Intézet, majd a Kohó- és Gépipari Minisztérium, később a Tudományos Tájékoztató Intézet használta. Az épületet 1989 után privatizálták, ettől kezdve működött benne kaszinó, táncstúdió és edzőterem is.
Az állam 2020 augusztusában 765 millió forinttal támogatta az OSZÖ-t, amely 700 millió forintból megvásárolta a leromlott állapotú templomot, a fennmaradó 65 millió forintból pedig előkészítette felújítást.
Nyitókép: A pesti evangélikus egyházközösség új temploma, Vasárnapi Újság, 1863. Forrás: Építészfórum
