 |
? Nemrégiben Schmitt Pál államfő megerősítette pozíciójában önt, mint a Magyar Művészeti Akadémia elnökét. Hol tart az átalakulásban az Akadémia?
? Hivatalosan is megszűnik a 19 évig egyesületként működő Akadémia, hét tagú elnökséget választunk. Ők fogják irányítani a testületet, nem egy személy, és mindenkinek meglesz a maga kompetenciája. Eddig 162 tagból állt az Akadémia, most feláll mellé egy komoly hivatali rendszer.
? Nagy változás lesz a korábbi működéshez képest.
? Ez igaz, de a szellemi műhely jellege megmarad, csak jelentősen kibővül: azt a feladatot kaptuk, hogy támogassuk és közkinccsé tegyük a magyar művészeti élet eredményeit. Igazán nagy változást abban fogunk érezni, hogy a törvény előírása szerint ez év decemberéig a 162 tagot 200-ra kell emelni. Emellett egy állandó, 50 főből álló levelezői tagság is lesz, innen pótoljuk ki a mindenkori létszámot.
? Hány új tagot vettek föl az elmúlt öt évben?
? Tíznél is kevesebbet.
 |
? Milyen lesz a szakmai tagolódás?
? Egyelőre hét szakosztály van, hamarosan feláll a nyolcadik, a színházművészeti is. A tagok választhatnak szakosztályt, hiszen sokan egyszerre több művészeti ághoz is tartoznak.
? Milyen viszonyban van az új Akadémia az MTA mellett működő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiával?
? Semmilyen viszonyunk nincs, azon túl, hogy többen mindkét szervezetben tagok, tehát van átfedés. Más a feladatunk, ők egy autonóm egyesület az MTA mellett, mi pedig köztestület vagyunk.
? Hogyan fogja képviselni az Akadémia azokat a művészeti területeket, amelyek eddig hátrányos helyzetben voltak, például nem volt működő, nyilvános múzeumuk, mint az építészetnek vagy a filmnek?
? Az építészeti múzeum most a Hősök teréről induló múzeumi negyed koncepciójának egyik fontos eleme, ennek megvalósítását minden erőnkkel támogatjuk. Magyar filmmúzeum létrehozásáról eddig nem volt szó.
? Milyen jogai vannak az Akadémiának a szakmai döntésekben?
? A törvény felhatalmaz minket, hogy konzulensként részt vegyünk ezekben. Fontos szerepet kapunk a kulturális stratégia alakításában.
? A beleszólás joga az ösztöndíj-rendszert is érinti?
? Erről eddig nem volt szó. Szándékunkban áll életre hívni egy saját ösztöndíj-rendszert. Egyelőre még nem pontosítottunk, hiszen csak néhány hete lett költségvetésünk, de az biztos, hogy olyan tevékenységeket szeretnénk támogatni, amelyek más forráshoz nem juthatnak. És legelsősorban a nemzeti értékeket fogjuk támogatni.
? Milyen lesz ez az első köztestületi év?
? Az idei költségvetés legnagyobb részét a Vigadó befejezésére fordítjuk. Hivatalosan is megszűnik a korábbi használója, a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány, és a pesti Vigadó épületét a Magyar Művészeti Akadémia veszi át, Magyar Művészetek Háza néven.
? Milyen programokat fog befogadni az épület?
? A földszinten ? kicsit más alaprajzi elrendezésben ? visszaépül a Vigadó Galéria tere, ott lesz az emeleten a mobil ülőhelyekkel berendezett koncertterem és a hozzá kapcsolódó két nagy terem, és a hatodik emeleten egy gyönyörű, üvegmennyezetes tér, összesen nagyjából 2500 négyzetméternyi hely. Ennyi hely áll rendelkezésre a leendő Nemzeti Szalon programjaihoz, amelyeket a megyei és a budapesti múzeumokkal, kiállítóhelyekkel együtt szeretnénk megvalósítani. Évente akár két komoly kiállítást mutatnánk be a képző- és iparművészet, a film, az építészet, a fotó területéről, amit aztán utaztatni lehet az ország nagyobb városaiba. Nem szabad ugyanis megfosztani az országot attól a kulturális élménytől, amelyben a budapestiek részesülhetnek.
 |
? A Nemzeti Szalon egy-egy eseménye egy kiállítást jelent, vagy hozzá kapcsolnak különböző műfajú programokat?
? Szeretnénk műfajközi produkciókat létrehozni, részint a művészeti ágak belső kapcsolatai miatt, részint azért, mert egy kiállításhoz kapcsolódó koncert vagy filmbemutató megsokszorozhatja a látogatók számát, a magyar kultúra vonzáskörét.
? Az épületen belül mindhárom helyszín együtt szolgálná a nagy eseményt?
? Így gondoljuk, igen. De egyelőre nem tudjuk, hogy a potenciális partnerek hogyan fogadják az együttműködés szándékát. Kevesen tudják, hogy a magyar kultúra milyen elképesztően gazdag, nem sok intézmény bátorítja a hazai művészetet.
? Magyarországon a kultúra régóta csak támogatásra szoruló, lesajnált, sokszor fölöslegesnek ítélt szektor ? miközben a szomszédos Bécsben komoly gazdasági tényezővé nőtte ki magát. Lehetne itthon is gazdasági erő, húzóágazat?
? Valóban, csak a szemléleten kellene változtatni.
? Gondolkodnak egy újság vagy hírlevél elindításán?
? Kötelezővé teszi a törvény, hogy egy interdiszciplináris művészeti folyóiratban számoljunk be a kortárs magyar kultúra legfrissebb eredményeiről. Ezen felül lesz komoly művészeti gyűjteményünk, digitális archívumunk, 20 ezer kötetnyire tervezett nagyszabású könyvtárunk, amely nyilvános, látogatható lesz. A könyvtár helyszíne is különleges, történelmi aurájú környezet lesz, voltaképpen az Akadémia szalonja, egyben a szellemi élet helyszíne. Szakmai partnerként számítunk a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületére is, akiknek éppen most szűnt meg a kiállítóhelyük a Városligetben.
? Gondolkodnak erős külső kapcsolatokban?
? Számunkra ez nagyon fontos. Külső tagokkal létrehozhatók szakmai bizottságok, egyfajta kulturális védőernyőként fog működni az Akadémia.
? A szerdai szalonok, a baráti együttlétek után hogyan viseli a tagság ezt a nagy változást?
? Csodálatosan. Mindenki beleadja minden energiáját, ritka pillanatokat élünk át. A Kecske utcai épületből csak látszólag távozunk. Ide köt minden, a közös szellemi élmények, azoknak az emléke, akik már nincsenek velünk ? az alapító Makovecz Imre és még sokan ?, a kötetlen együttlétek, a baráti beszélgetések továbbra is itt fognak folyni, a földszinti nagyteremben, a csillagképekkel rajzolt mennyezet alatt.
