A rendezvényt L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára, az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoport Magyar?Dél-Koreai Baráti Tagozatának elnöke nyitotta meg. Kiemelte: szeretnének a konferenciával hozzájárulni az egyre gazdagabb kapcsolatrendszerhez, amely a két országot összeköti. Elmondta: már 27 éves évfordulóját ünnepelhetjük a diplomáciai kapcsolatfelvételnek, amely fontos állomása volt a magyar diplomáciának. Azóta mind a gazdasági, mind a kulturális kapcsolatrendszer intenzív, és az Orbán-kormány óta még gazdagabb lett. Az elmúlt években a legmagasabb szintű politikai baráti kapcsolatok működnek, amelyeket bizonyít, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Áder János köztársasági elnök is járt Szöulban.
A palota ékköve
A kulturális kapcsolatok is egyre erősödnek ? hangsúlyozta L. Simon László. Mint mondta: Budapesten megnyílt a Koreai Kulturális Központ, amely gazdag kulturális programkínálattal várja a látogatókat, köztük kiállításokkal, nyelvi képzésekkel is. A koreai filmhétnek a sikere pedig szintén nagy múltra tekint vissza, minden egyes vetítés az Uránia Nemzeti Filmszínházban teltházzal zajlik. A koreai televíziózás magyarországi bemutatkozása szintén sikeres lett: A palota ékköve című sorozatot nagy érdeklődéssel fogadta a magyar közönség, és arra törekednek, hogy további sorozatokat is megismerhessenek majd a nézők.
A Magyar?Koreai Baráti Társaság működését is kiemelte a kultúra kapcsán az államtitkár, míg a gazdasági kapcsolatok terén számos koreai nagyvállalatot emelt ki, köztük a Samsung és a Hankook Tire céget, amelyek komolyan hozzájárulnak a magyar GDP-hez. Megjegyezte azonban, hogy a közvetlen légijárat hiánya gond. Csaknem százezer koreai turista látogatott el Magyarországra, az érdeklődés pedig egyre nagyobb. Egyre többen jönnének hazánkba, amelyet tovább erősítene a közvetlen járat.
Lopakodó lelkek
L. Simon László a kultúrát nevezte meg annak okaként is, hogy a Magyar?Dél-Koreai Baráti Tagozatának elnöke lett. Megfogalmazta: már akkor beleszeretett Korea kultúrájába, amikor egyetemre járt. Szerkesztője lehetett több magyarra lefordított koreai könyvnek, és a filmművészetüknek is nagy rajongója, köztük Kim Ki-duk műveinek: a Tavasz, Nyár, Ősz, Tél? és Tavasznak és a Lopakodó lelkeknek, amelyek hihetetlenül mély hatást gyakorolnak a nézőre. De óriási filmeposzként említett a Harcosok szövetségét is, amely egy testvéri kapcsolaton keresztül mutatja be a koreai háborút megrázóan, szívhez szólóan.
A konferencián jelen volt Őexc. Yim Geun-hyeong nagykövet is a Koreai Köztársaság Nagykövetségéről, aki elmondta: már egy jól működő kapcsolatrendszerbe érkezett. Dél-Korea 1989-ben elsők között alakított kapcsolatot a magyarokkal, és azóta sem tudják elfelejteni azokat a pillanatokat, amelyek elindították a kapcsolatot a két ország között. Megjegyezte azonban, a kapcsolat erősítésében mindig új motivációkra van szükség. A nagykövet kiemelte: a jövője mindennek a gazdaságban és a kultúrában van. Megjegyezte: a Koreai Kulturális Központban nagyon sok látogató volt, és a turizmus is növekszik a két ország között, amelyet erősíthet majd a közvetlen légijárat. Kiemelte továbbá: támogatják, hogy Dél-Koreában nyíljon egy magyar kulturális központ.
Megtettük az első lépést
Dr. Szegő Andrea, a Magyar?Koreai Baráti Társaság elnöke egy koreai közmondással kezdte előadását: ?ha megtettük az első lépést, már túl vagyunk az út felén?. Mint mondta: ez a nap az első lépés, hiszen először fordul elő, hogy az állami intézmények konferenciáján a civil szféra is megjelent, és civil megközelítésben is bemutatkozhatnak a koreai-magyar kapcsolatrendszer szempontjai. Éppen március 30-ára rendezték meg a Magyar?Koreai Baráti Társaság kezdeményezésére az európai-koreai társaságok találkozóját, amelyre elsőként Közép- és Kelet-Európára koncentrálva hívták meg a többi társaságot, hogy bemutathassák munkájukat. Sőt már megegyeztek a következő találkozóról is, amelyet szeptemberben tartanak majd. Az elnök arról is beszélt, milyen fontos volna Dél-Koreában is összegyűjteni a magyarbarátokat, és létrehozni ott is egy koreai-magyar társaságot. Reményét alátámasztva pedig egy magyar közmondással zárta gondolatait: ?Ahol akarat van, ott út is van.?
A koreai?magyar kapcsolatok történelmi kontextusára hívta fel a figyelmet dr. Csoma Mózes. A magyar?koreai kapcsolatok szimbolikus alakjai között említette Vay Péter magyar lelkipásztort, aki a 19. és 20. század fordulóján járt Koreában, és még az utolsó tényleges uralkodóval is találkozott személyesen, majd minderről könyvet írt. Kiemelte dr. Sövény Aladárt is, aki az első magyar?koreai szótár elkészítője volt, de szóba került a Neoton Família is, a magyar együttes ugyanis nagy sikert aratott az ázsiai országban.
Hungarikumok Dél-Koreában
A koreai?magyar agrárkapcsolatokról Király Péter, a Földművelésügyi Minisztérium osztályvezetője beszélt, aki szintén hangsúlyozta: az első lépéseket már megtettük. A hungarikumokat, azokat az élelmiszereket, amelyekre büszkék vagyunk, évek óta exportáljuk nagy mennyiségben Dél-Koreába, köztük például a sertéshúst. Mellette egyre több a kutatási-fejlesztési együttműködés is.
A Hankook Tire Magyarországi szerepét Lee Sang Il ügyvezető igazgató mutatta be, kiemelve: a gyárnak 2004-ben indult a Magyarországgal való kapcsolata. Kezdetben sok nehézségbe ütköztek, de 2008 szeptemberétől már jól működött a gyár, és továbbindulhatott a gyárbővítés, végül Európa egyik legnagyobb gumiabroncsgyártó cégévé váltak, amely a kormány támogatásával valósulhatott meg. Megjegyezte: igyekeznek a magyar mérnököket bevonni a munkába.
Magas a hegy, de a nap fölötte van
Bus Szilveszter déli nyitásért felelős helyettes államtitkár a koreai-magyar gazdasági és politikai kapcsolatokról tartott előadást. Hangsúlyozta: ez a diplomáciai kapcsolat sikertörténet. A két ország stratégiai partnerként tekint egymásra. A magyar politika Ázsia felé fordulása pedig még inkább erősítette ezt a kapcsolatot. A keleti és déli nyitás egyik lényege, hogy új piacok felé léphessenek a magyar vállalatok, és az ázsiai kontinensen hazánk harmadik legerősebb kereskedelmi partnere Dél-Koreának ? magyarázta a helyettes államtitkár. Bus Szilveszter az oktatási kapcsolatról is beszélt, kiemelve: Szöulban kétoldalú ösztöndíjprogramot kötött Orbán Viktor, így dél-koreai hallgatók tanulhatnak hazánkban. Szavait ő is egy koreai közmondással zárta: ?Magas a hegy, de a nap fölötte van.?
A Samsung Magyarországi szerepéről dr. Facskó István alelnök beszélt, hangsúlyozva: keresik azokat a területeket, amelyek újak, és amelyeken szintén bizonyíthat a cég hazánkban. Az 1989-ben Magyarországon létrehozott céget egy film segítségével mutatta be, így a nézők bepillanthattak a vállalat mindennapjaiba, a dolgozók közé.
A konferenciát Lengyel Miklós volt dél-koreai magyar nagykövet zárta Szöul magyar szemmel című előadásával, elmondva: Szöul 25 milliós metropolisz, amelyet a hagyomány és a modernitás harmóniája tesz különlegessé. Modern épületek tőszomszédságában állnak a több száz éves építészeti emlékek, például a koreai paloták. Hozzátette: a városban erős a hagyománytisztelet, a vallási sokszínűség. A város kulturális nagyhatalom is, a volt nagykövet hangsúlyozta: Szöulban értik és szeretik a kultúrát.
Készítette: Wéber Anikó
Fotó: Csákvári Zsigmond
