A „Padalja – Tessék-Sor” Bihardiószeg leghíresebb pincesora. Az öregek elmondása szerint a név egy szokást őriz: a kisjankai hegyen tevékenykedő gazdák egymást minduntalan betessékelték a pincéikbe, ahol aztán a poharazgatásnak köszönhetően hamarosan a „pad aljára” kerültek. Számos régi társa mellett az agyagos löszbe fúrt, nemespenésszel benőtt, vaskos téglákból boltívesen kialakított Heit Pince is itt található. A Heit család a régi magyar szőlőfajták népszerűsítését tűzte zászlajára – elsősorban a piros bakatorét, melyet 2013 májusában „örökítettek” vissza érmelléki szülőföldjére, Bihardiószegre.
„Amíg egy nép énekel, messzire hallatszik, hogy létezik.” A hagyományaikat híven őrző magyarlapádiak közösségi életének központja a Szórványkollégium Csűrje, amelyből – a Sütő András-idézethez hűen – messze szól az ének. De nemcsak az itt élőké, hanem az idelátogatóké is. Magyarlapád egyike Erdély azon központi helyeinek, ahol még jelen van az élő népzene- és néptánckultúra. Aki ide eljön, eredeti forrásból sajátíthat el népdalokat, néptáncokat és hangszertudást, de az autentikus viseletekkel is megismerkedhet.
Az Áldás Népesség Egyesület 2014-ben vette gondozásba és újította fel Kalotaszeg első tájház-múzeumát Inaktelkén. A tájegység a Nádas és mellékpatakjai völgyeiben elterülő falvakat foglalja magába, ahol a legdíszesebb és legszínesebb a népviselet. Az épülethez tartozó omladozó csűrt kultúrcsűrré alakították, amely különböző programoknak, rendezvényeknek, a fiatalok számára táncpróbáknak, összejöveteleknek ad helyet, de emellett kiállítóteremként, valamint egyik szobája könyvtárként funkcionál. Az itt szervezett programok segítenek megismerni a kalotaszegi hagyományokat, népszokásokat, a kalotaszegi magyarok épített örökségét, motívumvilágának gazdagságát.
Méra különleges falu Kalotaszegen: az ott élők őrzik a hagyományt viseletben, zenében, táncban. Kalotaszegen itt tanul a legtöbb fiatal néptáncot. A közösségi élet központja a Szarka-telek, amelyen két épület áll: az 1900-as évek elején épült parasztház és a csűr. 2016 óta minden évben megrendezik a Méra Világzenei Csűrfesztivált, amelyen találkozik a kalotaszegi, délszláv és ottomán népzene, miközben más műfajoknak is teret adnak az eseményen. A csűr a helyi néptáncosok életének központja is, rendszeres rendezvényeiken az előadások mellett képzéseket is tartanak, és rendszeresen oktatnak néptáncot gyerekeknek és felnőtteknek.
Az 1992 óta működő Kallós Zoltán Alapítvány három fő tevékenységi területe az oktatás, a közművelődés és a névadó néprajzi gyűjteményének gondozása. Az alapítvány létrejöttével Válaszúton megszületett az első mezőségi művelődési központ, emellett elkezdődött a népzenei és néptánctáborok, illetve a kézműves alkotóműhelyek szervezése. Azóta ezek az események rendszeressé váltak, minden évben megszervezik őket. A Kallós Alapítvány missziója – a népzenegyűjtő hagyatékának gondozásán túl – a magyar népi kultúra továbbörökítése, a szórványmagyarság összefogása és erősítése, valamint az erdélyi népi hagyományok megőrzése, átadása a fiatal nemzedékeknek. Az alapítvány ma már Tündérkertet is gondoz.
A szamosújvári Prima díjas Téka Alapítvány 1993 és 2023 között a magyar népi kultúra értékeire alapozva közösséget alakított ki és a mezőségi magyarság megmaradását szolgáló kulturális és oktatási intézményeket épített és működtet azóta is. Így például művelődési központot, szórványkollégiumot, magyar iskolát, lovardát vagy kézműves házat és kultúrcsűrt is üzemeltetnek. A Feketelaki Téka Kultúrcsűr 2005 óta minden évben táborok és rendezvények színtere, és a helyi magyar közösség is aktívan használja.
