?Fontos és jó irány, ami 2010 óta zajlott a kulturális politikában. Azt szeretném folytatni, amit elődeim, Szőcs Géza és L. Simon László is elindítottak? ? jelentette ki az államtitkár, aki hangsúlyozta továbbá: ebben a ciklusban megy végbe a valódi kulturális rendszerváltozás, hiszen 2010-ig a magyar múzeumi és színházi világ jórészt ugyanabban a szervezeti, fenntartói struktúrában működött, mint 1990 előtt. ?Mikor arról beszélünk, hogy kulturális rendszerváltozásra volt szükség, akkor annak nemcsak kulturális változások képezik a részét".
Halász János kitért a múzeumokat érintő jogszabály-módosítások jelentőségére: a megyei múzeumi hálózat felbomlásával, illetve azzal, hogy fenntartói jogok döntően az települési önkormányzatokhoz kerültek, új távlatok nyíltak a múzeumok helyi közösségekhez való kapcsolódásában. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a szegényebb települések tartozásainak átvállalása után további segítséget nyújtanak, hiszen az önkormányzatok 910 millió forintot kapnak az általuk átvett intézmények működtetésére, az esetleges adósságok rendezésére. Halász János sikerként értékelte a vidéki közgyűjteményi hálózat átalakítását, amely következetes, működőképes rendszerként született újjá.
Az államtitkár kitért a Magyar Művészeti Akadémia szerepére is, amely az alaptörvény szerint autonóm igazgatási szerv lett. "Mikor arról beszélünk, hogy kulturális rendszerváltozásra volt szükség, akkor annak nemcsak a strukturális változások képezik részét, hanem a finanszírozási oldal is, ennek elemét képezi az MMA szerepének erősítése is" - jegyezte meg Halász János.
Az államtitkár említette, hogy a Nemzeti Kulturális Alapot is érinthetik a változtatások. A legfőbb mozgatórugó, hogy kiszámítható legyen a finanszírozási rendszer. Ennek két alappillére van: a támogatásokat időben kell odaítélni, és gondoskodni kell arról, hogy biztonsággal kapják meg a pályázók.
A Műcsarnok helyzetét is vázolta interjújában az államtitkár: amennyiben a tárca indítványát elfogadja az Országgyűlés, akkor a kortárs kiállítóhely épületét "helyes és üdvözlendő" módon az állam az MMA tulajdonába adja. Halász János pozitívan tekint a jövőre: ?Adassék meg a lehetőség, hogy ezt a folyamatot végigvigyük, azt követően pedig, remélem, nem a művészek, hanem majd a művek vitatkoznak egymással".
Halász János elmondta, hogy a tárcához érkezett egy beadvány, amely az Ernst Múzeumból fotográfiai központot hozna létre. Az államtitkár szerint a döntés meghozatala előtt mérlegelni kell, hogyan illene ez az ötlet a városligeti múzeumi negyed koncepciójába.
Az államtitkár kitért a Magyar Természettudományos Múzeum és a Ludwig Múzeum igazgatói pályázataira is. A MTTM igazgatói pályázatát február 20-án írták ki, a Ludwig Múzeum vezetői pozíciójára pedig február 29-étől lehet pályázni. A döntés mindkét pozíció esetében később várható.
Halász János fontos feladatként tekint a kortárs magyar művészet reprezentációjára is. "Az NKA-n keresztül eddig is támogattuk a magángalériák külföldi vásárokon való részvételét, és azt szeretném, ha ezt programszerűbben tennénk; párbeszéd során kell kialakítanunk valamilyen átfogó tervet. Nem biztos, hogy ez egy éven belül sikerülni fog, de szeretném ezt a munkát elkezdeni" - árulta el.
Az Iparművészeti Múzeummal kapcsolatban emlékeztetett, hogy az épület rekonstrukciójára már odaítéltek 250 millió forintot. Ez az összeg 140 millió forinttal bővült, hiszen egy nemzetközi tervpályázaton ekkora összeget kapott a múzeum a kiviteli tervek elkészítésére.
Az Országgyűlés kedden szavazta meg, hogy a Kossuth-, és Széchenyi-díj összege emelkedjen. Halász János azzal magyarázta a megszületett döntést, hogy meg szerették volna állítani a díj elértéktelenedését, emiatt kevesebb, de magasabb presztízsű elismerést adnak át a későbbiekben.
Az államtitkár elmondta, hogy a régész szakmai szervezetek tiltakozása ellenére nem kívánnak hozzányúlni a nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feltárások nemrég megváltoztatott szabályozásához.
Halász János a vidéki közművelődés finanszírozására is kitért. A Vidékfejlesztési Minisztérium Integrált Közösségi Szolgáltató Tér programjában több mint 600 kis közösségi tér jött létre, az Emmi pedig 1 milliárd forintos pályázattal segít ezeket az intézményeket tartalommal, programokkal megtölteni.
Az art mozik finanszírozására is kitért az államtitkár. Megjegyezte, hogy a megváltozott mozizási szokások miatt került nehéz helyzetbe ez a terület. A digitális átállás segíthet a moziknak új lendületet adni, ehhez 100 millió forinttal járul hozzá a tárca.
A Seuso- ügyben akormányzat álláspontja nem változott: Magyarország nem mond le ezekről a kincsekről. "Nemrégen megjelent egy magyar tanulmánykötet, és remélem, hogy ez majd újabb lendületet ad az ügynek. Zelnik István műgyűjtő ajánlata zsákutca lett volna" - mondta Halász János.
(Forrás: Kultúra.hu)
(Fotó: 168ora.hu)
