Nagyban számítunk a kulturális támogatások során a magán mecenatúrára, a Városligetben felépítendő Művészeti Negyed létrehozása során is számolunk a segítséggel - mondta el Balog Zoltán miniszter, az NKA elnöke a Parlamentben október 18-án tartott konferencián. Hozzátette: az Alap pályázatorientált, tehát művészeti projektek létrejöttét támogatja. A tevékenység során nagyban számítanak azonban a magán erőforrásokra. Az Alapról kifejtette: azt konszenzusos döntés alapján hozták létre 20 évvel ezelőtt, annak megteremtésére pedig azóta is törekszenek az NKA munkája kapcsán. ?Sokan vélik úgy, hogy a pénz elkényelmesít, egyesek szerint a szükséghelyzet sokkal jobban inspirál, mi azonban nem akarjuk eldönteni ezt a vitát? - zárta köszöntőjét.
Az NKA kereteit a 20 éve elfogadott 1993-as törvény határozza meg, melynek legjelentősebb módosítása a 2009-es évhez köthető, ez a finanszírozási hátteret változtatta meg. Ettől kezdve az ötöslottó szerencsejáték-adójának 90 százalékából gazdálkodhat az Alap a kulturális járulékok helyett. A változásra a piac átalakulása miatt volt szükség, a korábban nagymértékben vásárolt termékek, különböző adathordozók eladási számai jelentősen csökkentek. Kifejtette: elkülönített állami pénzalapként működik az NKA, mely biztosítja, hogy az el nem költött forrásait el ne vonják. Így jelentős biztonsági tartalékkal rendelkeznek.
Az első évben az egymilliárdos forrást sem érte el az Alap, a 2000-es évekre azonban ez 13 milliárdra emelkedett. Az Alap a hazai kultúra támogatásán túl a határon túli magyar kulturális projektekkel is foglalkozik. Mivel azonban a projektek, művészeti alkotások létrehozását támogatja az Alap, működésre ide nem pályázhatnak a különböző szervezeteket, azt más támogatáskezelőnél tehetik meg ? tette hozzá L. Simon László alelnök. Az évek során összesen 200 ezer pályázat érkezett be, csak idén tízezer pályázatot bírálnak el. A statisztika szerint tízből hét pályázó sikeren indul neki a procedúrának, ez az arány pedig csak növekszik a pályázati díj bevezetésével, mely visszatartja a notórius pályázókat. Az Alappal kapcsolatos további változások között sorolható fel, hogy idéntől már kizárólag elektronikusan lehet pályázatot benyújtani, mellyel párhuzamosan a fénymásolás költségeit nullára csökkentette az NKA. Az online megoldásokat más területen is előnyben részesíti az Alap, jelentős forrásokkal igyekszenek ugyanis segíteni a folyóiratok kiadót, hogy elektronikusan terjesszék kiadványaikat. L. Simon László megjegyezte: több folyóirat példányszáma esett az ötödére a válság óta.
Hatos Pál, a Balassi Intézet igazgatója a nemzeti identitásról is beszélt. Kifejtette: a globalizáció folyamata komolyan lecsökkenti a nemzeti identitás megnyilvánulásainak terét. Ezzel párhuzamosan tapasztalható meg a kiválóság lehanyatlása, míg például Nádas Péter fotós kiállítása 1962-ben a makói városháza termében kézzel készített fotókból állt össze, ma már Iphonnal fotózik ő is. Persze ez nem a kiválóságát csökkenti, csupán a folyamatot jelzi, hogy bárki előállíthat képet, rendelkezhet művészeti alkotói eredménnyel. ?Demokratizálódik az alkotási folyamat, ebben benne rejlik azonban az a veszély, mely szerint az alkotás a művészeti felkészülés megspórolásával készül el, a művészeti elismeréshez kevesebben várják el a szorgalmat, a fáradozást. Az azonosságtudat, az identitás is elmosódik ezek tükrében. Egyre nagyobb közben a kultúra retorikai jelentősége, mindenki arról beszél, hogy a kultúra fontossága növekszik? ? mondta el Hatos Pál. Habár a termékeket akkor lehet ma már eladni, ha kulturális mentalitás is kötődik hozzájuk, ezzel párhuzamosan drámaian csökken a kulturális intézmények támogatása az általános észak-amerikai, európai törekvés szerint. Egyre inkább a projekt-, vagy a partneralapú finanszírozása lép előtérbe. ?Ha adnak is a vállalatok, akkor saját érdekükben, saját imidzsük erősítése céljából teszik ezt. És akkor sem az alkotót, sokkal inkább a közönséget támogatják. Ezért az állam szerepe kulcsfontosságú, mert ezektől el tud vonatkoztatni.?
Hatos Pál más európai országok kulturális intézményeinek keretszámait is bemutatta: a British Council 110 országban van jelen, évente 924 millió eurós támogatással. A Goethe Intézet 93 országban tart fent irodákat, évente 366 millió euróból gazdálkodik. Érdekessége, hogy a válság után nőttek a bevételei, Európán kívüli intézeteikben ugyanis sokan tanulnak németül. Hiába csupán 15 millióan beszélik a magyart világszerte, a magyar Balassi Intézet bevételeinek jelentős része is a nyelvoktatásból származik. Nem is panaszkodhat a magyar intézet, évente képes kitermelni a fenntartásához szükséges forrásokat.
A 2001-ben alapított intézet jelenleg 19 kulturális intézettel rendelkezik világszerte, még idén azonban négy városban nyitnak további irodákat: Isztanbulban, Pekingben, Belgrádban és Zágrábban. A Balassi számos projektjei között található a külföldi tanulást támogató Campus Hungary, és a magyar irodalmat világszinten megismertetni kívánó Publishing Hungary. Az elmúlt években 25 nemzetközi kiállításon vett részt a válság óta kevesebből gazdálkodó Intézet. 2011-ben ugyan az uniós elnökség miatt jelentős többlettámogatásból gazdálkodtak, idén 769 milliárd forintból gazdálkodnak.
