Fekete Péter a megnyitón emlékeztetett, hogy az 1955-ben alapított Derkovits Gyula-ösztöndíjra a 35. életévüket be nem töltött művészek pályázhatnak minden évben. Az ösztöndíj összege 2019-ben havi bruttó 200 ezer forint, s 26 művész kaphatja meg egy esztendőre ? fűzte hozzá.
Az államtitkár elmondta, hogy az ösztöndíj célja a megfelelő anyagi feltételek megteremtésével segíteni a tehetséges képzőművész fiatalok pályakezdését, művészi fejlődését, s ily módon támogatni a formanyelvében és tartalmában is korszerű és színvonalas művek létrejöttét. ?Régi, jól működő hagyomány az is, hogy az ösztöndíjasok alkotásaiból minden évben kiállítást szerveznek a Műcsarnokban" ? mondta, hozzátéve: fontos gesztus és megmutatkozási lehetőség ez.
Tardy-Molnár Anna, a MANK Magyar Alkotóművészeti Nkft. ügyvezetője arról szólt, hogy az immár 64 éves Derkovits-ösztöndíjat egyre növekvő érdeklődés és aktivitás jellemzi. A pályázatra idén mintegy 180 kiemelkedő és fantasztikus munka érkezett, míg 2018-ban 133-an küldték el jelentkezésüket ? mondta el az ügyvezető.
A rendezvény látogatóit Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója köszöntötte, a kiállítást Lépold Zsanett művészeti író nyitotta meg.
Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára a kiállítás megtekintése után a Kultúra-hu-nak elmondta: valósággal beszippantotta a tárlat. ?Minden kép pozitív érzést váltott ki belőlem, a művek üzenete megszólította a közönséget? ? jelentette ki. ?Szerintem a többi művészeti ág irányába is érdemes lenne elcsábítani a fiatal alkotókat, például a cirkuszművészet területe felé, hogy újabb inspirációt nyerjenek? ? tette hozzá.
Fazakas Réka, a kiállítás kurátora szerint a művészekből, művészettörténészekből, kurátorokból álló zsűri heves szakmai vita után választotta ki a 190 pályázóból a 26 alkotót, akik között van, aki most állít ki először.
Mint megtudtuk, a technikai forradalom új vívmányai szintén megjelennek a tárlaton. ?Annak ellenére, hogy egyesek klasszikus festő szakon végeztek az egyetemen, a munkáikban előszeretettel élnek az installáció és az egyéb kísérletezések ? performansz, videó -- lehetőségeivel? ? mondta.
A Kultúra.hu kérdésérére a kurátor elmondta: az fiatal képzőművészek a világ nyitottabbá válásával ma könnyebben érvényesülhetnek Európában, mint 30-40 évvel ezelőtt., éppen ezért sok kiállító eleve angolul készíti el a portfólióját, a munkájához mellékelt szövegeket. ?Az 1955-ben alapított ösztöndíj az anyagi juttatáson túl komoly presztízst jelent, belépőt a képzőművészeti pályára. A kiállítás abban is segít, hogy a művészettörténészek, galeristák felfigyeljenek a művekre és felkarolják a művészeket.? ? hangsúlyozta.
A március 24-ig látogatható tárlaton Ámmer Gergő, Ádám Zsófia, Bögös Loránd, Fátyol Viola, Felsmann István, Fodor Dániel János, Gosztola Kitti, Horgas Karina, Kincses Előd Gyula, Kis Judit, Kocsi Olga Piroska, Kopacz Kund László, Máriás István (aka Horror Pista), Murányi Mózes Márton, Nagy Karolina, Papp Sándor Dávid, Paráda Zoltán, Pintér Dia, Pólya Zsombor, Szabó Ottó (Robotto), Tóth Márton Emil, Tranker Kata, Trapp Dominika, Váczi Lilla Éva, Varju Tóth Balázs és W. Horváth Tibor Gyula munkáit tekintheti meg a közönség.
A pályázók műveit az Emberi Erőforrások Minisztériuma által felkért független szakmai zsűri bírálja el, a pályáztatás és pályázatkezelés feladatait a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. végzi.
Forrás: MTI, Kultúra.hu
Fotók: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond
