Kertész Róbert, a kutatást vezető régész elmondta: nem számítottak ilyen jelentős leletekre. Azonosították például az Árpád-kori várat nyugat felől övező vizesárkot, amelynek legalsó szintjéről a Vatya-kultúra cseréptöredékei kerültek elő. Ebből lehet következtetni arra, hogy az ispáni várnak bronzkori előzménye volt. Találtak még egy olyan tárgyat is, amelyhez hasonló Magyarországon még nem került elő: egy bronzból készült, pontkörökkel díszített lófigurát rejtett a késő Árpád-kori réteg, mely egy két részből álló lakat egyik fele lehetett.
Egy részlegesen feltárt, 16-17. századi oszmán palotaépület szobájának padlójén egy sárkányplasztikára bukkantak. Rézből készült, korábban kardhüvelyt díszítő leletről van szó, amely valószínűleg a Közel-Keletről származik. Az épület alapanyaga kiégetetlen agyagtégla, Magyarországon egyedülállónak számít, hiszen hasonlók Anatóliában és a Balkánon voltak. Mindezek mellett egy 11. századi oszlopfő-töredék, aranypénz, izniki fajansz és kínai porcelán is került elő, valamint tömegtermékeket ? edényeket, fazekakat, kályhaalkatrészeket ? is találtak.
Szolnok legkorábbi épülete így pillanatnyilag a feltárás eredménye: a 25-ször 9,6 méteres, főként kőből faragott, eredetileg kétszintes kaszárnyát a 16. század közepén építették, a királyi végvár időszakához kapcsolódik. Az alagsorban a raktárak kaptak helyet. A felső szint sajnos nem maradt meg, de itt korábban a katonák szálláshelyei voltak. A szolnoki váron belül sánccal vették körbe az épületet, ez is bizonyítja, hogy fontos objektumról van szó.
A terepkutatások most lezárultak, a leletek feldolgozása nagyjából 10-15 évig tart majd. A cél, hogy minél több információt gyűjtsenek össze: a kövek geológiai forrását a debreceni egyetemről érkező geológusok kutatják, a szegedi egyetem szakemberei pedig arra keresik majd a választ, mikor égették ki a téglákat.
Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere elmondta: a Modern városok program segítségével összesen 2, 5 milliárd forintból újul meg a Szolnoki Művésztelep, ezen felül csaknem 900 millió forintot kapott a város a kaszárnyaépület műemléki helyreállítására és bemutatására. A támogatásnak köszönhetően egy 100 négyzetméteres, teljes egészében alápincézett épületrészt alakítanak ki, amelyben a kaszárnyaépület maradványait mutatják be a nagyközönségnek. A 115 éves Szolnoki Művésztelep fejlesztésének célja a meglevő művészeti és kulturális tevékenységekhez szükséges infrastruktúra biztosítása a műtermek, művészlakások és alkotóterek felújításával, de rendezvényteret, látványműtermeket, stúdiókat és parkolókat is kialakítanak.
A fotókat a 2018-as ásatáson készítette Csabai István.
