Dr. Hoppál Péter elmondta: Firenze, Párizs, Madrid, Amszterdam, Avignon, Isztambul, Graz, Genova, Linz, Essen, Marseille és természetesen Pécs, Kassa, Maribon és Nagyszeben ? ezek Európa korábbi, véletlenszerűen felsorolt kulturális fővárosai. Ebbe az impozáns névsorba kaphat felvételt 2023-ban egy magyar és egy brit város, amennyiben a pályáztatás folyamata sikerrel zárul. A címviselést többéves előkészítő munka előzi meg ? tette hozzá.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma nemzeti hatóságként, a pályázat lebonyolítójaként, az Európa Kulturális Fővárosa 2010 címmel büszkélkedő Pécs városa pedig mentorként és a rendezvények lebonyolítójaként már most sokat dolgozik közösen azon, hogy minél több esélyes magyar pályázat szülessen, és közülük választhassa ki a független nemzetközi zsűri a legjobbat. A pályázati felhívás február végi közzététele után máris számos város jelezte biztos részvételét a megmérettetésen: így Debrecen, Veszprém, Győr, Szombathely, Eger, Székesfehérvár, Szentendre, Miskolc, Tokaj és Hódmezővásárhely ? fogalmazta meg az államtitkár. Hozzátette: Pécs városa tavaly bejelentette, hogy nem indul újra a címért, ezzel is több esélyt adva más magyar városoknak a kulturális fejlődésre és bemutatkozásra. Egyúttal felajánlotta mentori szolgálatait: ígéreteihez híven már tavaly májusban konferenciát szervezett a részt venni kívánó városok számára a szintén az EKF-programban megújult Zsolnay-negyedben. Idén márciusban már információs napot is tartottak a jelentkezők számára.
Pécs tapasztalata rendkívül pozitív az Európa Kulturális Fővárosa címmel kapcsolatban, hiszen a városban megvalósuló nagyléptékű kulturális infrastruktúrafejlesztések, az európai színvonalú programtervezés képességének megszerzése, a felfrissülő nemzetközi kapcsolatrendszer olyan kulturális felvirágzást hozott Pécs számára, amelynek jótékony hatásait nemcsak Pécs, hanem a szomszédos Komló is élvezheti: ma, hét évvel a cím elnyerése után is. Az ország legjobb akusztikájával büszkélkedhető hangversenyterme, a Kodály Központ ma is teltházas, európai színvonalú rendezvényekkel működik, a Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont pedig emblematikus épületévé vált a régiónak. A Zsolnay kulturális negyed létrehozása több százéves múltra visszatekintő, felbecsülhetetlen értékű kulturális örökségünket mentette meg a pusztulástól, új hungarikummal gyarapítva hazánkat ? emelte ki dr. Hoppál Péter. Pécs tavalyelőtt képes volt egy négyezer fős, 50 országból érkező résztvevőt mozgató, több helyszínes, európai licenszű rendezvény, az Europa Cantat megszervezésére és sikeres lebonyolítására ? hangsúlyozta.
A 2023-as pályázatokat első és második körben egy független nemzetközi szakértői testület bírálja el, a benyújtási határidő pedig 2017. december 20-a. Az Európa Kulturális Fővárosa projekt fontos mind Pécs városa, mind a kulturális kormányzat számára, ezért mindkét részről a siker vezérel bennünket a városoknak nyújtott támogatásban ? mondta el az államtitkár. Azt már most el lehet mondani, hogy a pályázati kiírás alapján a zsűrik kiemelten figyel majd a kidolgozott kulturális stratégia hosszútávú fenntarthatóságára, az európaiságot és nemzetközi kapcsolatrendszert előtérbe helyező programpontokra, a kultúrafogyasztók körének szélesítésére, a helyi közösség igényeinek és a város fejlődésének szem előtt tartására és a társadalmi szerepvállalásra is. Ezek a kritériumok pedig száz százalékig támogathatóak Magyarország kormánya részéről is. Fontos, hogy Európa újabb magyar kulturális fővárosa egyszerre legyen képes megmutatni magyarságát és európaisását, nemzetközi érdeklődésre számot tartó, meglévő kulturális értékeit és hosszú távon hasznosuló új kulturális fejlesztéseit. Egyben elengedhetetlen, hogy programját a helyi emberek bevonásával és teljes körű támogatásával, együttműködésével és egyben az ő javukra alkossa meg. Az első magyar Európa Kulturális Fővárosa címet hordozó és a programot sikerre vivő Pécs nevében a jelentkezésre ösztönzök minden magyar várost ? zárta beszédét dr. Hoppál Péter.
Forrás: parlament.hu
Fotó: Csákvári Zsigmond
