Nemes-Jeles László, a Saul fia rendezője, a program fővédnöke bevezetőjében elmondta: ?sokan kérdezték már, hogy miért egy fiktív szereplőről írtam forgatókönyvet és készítettem filmet. Az igazi történetek viszont csak akkor maradnak fent, ha van valaki, ha van egy túlélő, aki elmondja őket. A legtöbb megölt gyermek után azonban nem maradt senki, hogy beszéljen. Helyettük kell elmondani az el nem mondott történeteit".
Rajna Gábor, a film egyik producere hozzátette: ?még a túlélő felnőttek visszaemlékezései is nehéz olvasmányok. A halott gyermekek történetei azonban mindennél felkavaróbbak."
Toronyi Zsuzsanna, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár főigazgatója ismertette a Magyar Zsidó Múzeumban megtekinthető 100 000 ? gyermeksorsok című időszakos kiállítást, majd bemutatta a gyermekáldozatok sorsát megörökítő kétnyelvű honlapon található áldozati profilokat, kisfilmeket, tematikus anyagokat.
?Múzeumunk már a holokauszt alatt, 1942-ben megkezdte az áldozatok nevének összegyűjtését. Felhívásunk hatására egy év alatt közel ezer gyermekáldozattal kapcsolatban jelentkeztek nálunk. Egykori szemtanúk és barátok, túlélők és családtagok juttatták el hozzánk a meggyilkolt gyermekek történeteit, a megmaradt dokumentumokat, fényképeket" ? mondta.
Vági Zoltán, a film és az Emlékprogram történész szakértője a hazai és külföldi gyűjteményekben, levéltárakban, emlékhelyeken folyó történeti kutatásokat ismertette. ?Összesen százezer magyar csecsemő, bölcsődés, óvodás, kisiskolás és tinédzser után nyomozunk. Az elmúlt évben már több mint tízezer Magyarországon megölt, vagy a náci táborokba deportált áldozattal kapcsolatban találtunk dokumentumokat, adatokat" ? összegezte az első év eredményeit.
A Saul Gyermekei Emlékprogram munkáját már eddig is számos külföldi partnerintézmény segítette közreműködésével.
Az Emlékprogram továbbra is várja a magyar gyermekáldozatokkal kapcsolatos információkat, dokumentumokat, fotókat. A gyermekeket a saulgyermekei.hu és a milev.hu honlapokról letölthető adatlapokon lehet bejelenteni.
Forrás: MTI
