A hevesi megyeszékhely önkormányzatának közleménye nagy értéknek tartja, hogy Eger tavaly széles körű társadalmi összefogással elkészítette kulturális és közösségfejlesztési stratégiáját, melyet a város közgyűlése egyhangú döntéssel fogadott el. A dokumentum középpontjában a közösségépítés áll, ezen belül is a helyiek új generációinak nyitottságra, a kulturális értékek tudatos keresésére és befogadására nevelése, erősítve ezzel az összetartozás és európaiság élményét ? idézik fel. Ugyanakkor megjegyzik: az általuk reméltnél kevésbé sikerült az európai szakértő zsűri figyelmét ráirányítani az egri pályázat fókuszában álló innovatív, megújító törekvésekre, melyeket a filmművészet, az előadó- és képzőművészet különböző területein célul tűztek ki. ?Úgy a kiválasztási ülés során tapasztaltak, mint az eredmény azt tükrözik: az európai értékek mibenlétét illetően alapvető felfogásbeli különbség érzékelhető? az egri koncepció készítői és az arról véleményt alkotók között ? fogalmaznak. Hozzáteszik: a sok befektetett munka nem volt hiábavaló, hiszen olyan értékeket hoztak létre és olyan célokat fogalmaztak meg, melyekre hosszú távon építhet a város és a térség. Ezért a dokumentumban megfogalmazott stratégiai elképzeléseket szeretnék megvalósítani.
Koczka Tibor Szombathely kultúráért felelős alporgármestere hangsúlyozta: így is nyertek, hiszen rendelkezésre áll egy olyan, a szombathelyiek megkérdezése után kidolgozott koncepció, amely ha nem is 2023-ra, de kisebb lépésekben néhány évvel később megvalósulhat. Hozzátette: a szombathelyi pályázat nem köveket, felépíteni kívánt épületeket tartalmazott, hanem víziót, stratégiai elképzeléseket. Szavai szerint pályázatuk jelmondata, a ?kétezer év, hármas határ, négy ütem, egészséges város? továbbra is aktuális, a város történelmének értékei, a földrajzi elhelyezkedés, Szombathely tánckultúrája és az egészséges környezet olyan értékek, amelyre hosszú távon is lehet és érdemes is építeni. Elmondta: éppen a február 15-ei közgyűlésen tárgyalták azt a programot, amely Szombathely identitásának erősítését célozza, amely az ?Otthonunk Szombathely? fejezetben szerepelt a pályázatban. Szólt arról is, hogy ugyancsak az EKF pályázat részeként dolgozták ki tavaly szeptemberre a vasi megyeszékhely egészségkoncepcióját és néhány napja kaptak értesítést arról, hogy a város 90 millió forintot központi támogatást nyert el egy egészségfejlesztési iroda felállítására.
Cser-Palkovics András (FIDESZ-KDNP) Székesfehérvár polgármestere február 15-én tartott rendkívüli sajtótájékoztatón elmondta: a közgyűlés egyhangú döntésével nyújtották be a pályázatot és a város közössége felsorakozott a pályázat mögött, éppen ezért a címtől függetlenül a pályázatban megfogalmazottak megvalósításán fognak dolgozni. A következő hetekben szakemberekkel, civil szervezetekkel megvizsgálják, mi az, ami megvalósítható az egyes elemekből ? tette hozzá. A városvezető gratulált a továbbjutó városoknak, ugyanakkor nemtetszésének adott hangot amiatt, ami a február 14-ei bizottsági meghallgatáson elhangzott. Úgy vélte, az egész meghallgatás jegyzőkönyvét szó szerint nyilvánosságra kellene hozni, mert szerinte az nem az egyes pályázatok fenntarthatóságáról, finanszírozásáról, szakmai tartalmáról szólt, hanem kizárólag a napi politikáról és ideológiákról.
Az Európai Bizottság (EB) független nemzetközi szakértői testülete Debrecen, Győr és Veszprém pályázatait ajánlotta az Európa Kulturális Fővárosa (EKF 2023) projekt döntőjébe.
Forrás: MTI
