Kolonics-szobrot avattak a Velencei-tónál

Kultpol

Gyakran esik szó arról, hogy a művészeti tárgyak megszületésében milyen szerepet játszik a véletlen, arról azonban ritkábban beszélünk, hogy ugyanez a művészet és a befogadó egymásra találásában is jelentős ? mondta el L. Simon László, a terület országgyűlési képvelője, a Velencei-tavi Vizisport Szövetség alelnöke, aki Kligl Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész műtermében pillantotta meg a Kolonics-szobor makettjét. Az éppen akkor parkoló pályára került ötletet aztán az országgyűlési képviselő karolta fel: a szobor felállításának L. Simon László által javasolt ötletét a minisztérium mellett a Nemzeti Kulturális Alap és a civil élet szereplői is támogatták.

 

Dr. Kazai Viktor, a Velencei-tavi Kistérség Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta: olyan érdemes összevonni a kulturális és a sportrendezvényeket, hogy azok több látogatót vonzzanak. ?A mostani szoborral is gazdagabbak lettünk ott, ahol a vizi és más sportágak találkoznak. A kiváló sportolók teljesítményére érdemes felhívni a figyelmet, a sport ugyanis tartásra neveli a fiatalokat.?

 

Dr. Boross Péter korábbi miniszterelnök kifejtette: a nemzettudatot is erősítik a kiváló sportteljesítmények, melyeknek a megfelelő időben érdemes szobrot emelni. Nem történhet ez ugyanis se nem túl korán, se nem túl későn. Fontos, hogy a szobor állításának idejére az adott személy eredményeit néhány év távlatából tekinthessük át, de túl későre sem lehet hagyni a méltatást, hogy a személy emléke ne merülhessen feledésbe. Példaként említette Csík Ferencet, aki 1936-ban a japánokkal szemben nyerte meg az akkori fő számot, a 100 méteres gyorsúszást a berlini olimpián. A kiváló teljesítményt azonnal szoborral jutalmazták ugyan Kaposváron, ma mégsem tudják már a mellette elhaladók, hogy kinek is tisztelegnek. ?Éppen ezért ideális ez a mostani időpont, öt éve hunyt el ugyanis Kolonics György. Érdemes hasonló példákon keresztül megismertetni másokkal a kiválóságainkat, ők ugyanis minket is feljebb emelnek.?

 

Az eseményen továbbá újrakeresztelték az evezőpályát, mely augusztus 2-tól Springer Ferenc nevét viseli, akinek áldozatos munkája révén létrejöhetett a pálya. 1969-ben döntöttek annak felépítéséről, Springer Ferencnek köszönhető pedig, hogy 1977-re a kotrást is befejezték. A tervezésnél még az uralkodó szélirányt is figyelembe vette, mikor pedig évekkel később a magas hullámzás miatt többen használhatatlannak kiáltották ki a pályát, Springer Ferenc hullámzást mérő eszközökkel bizonyította be, hogy erről nincs szó. Közreműködésével tették átalakíthatóvá a pályát, mely kajak-kenusok és az evezős sportágak szerelmesei is vízre szállhattak. A legjelentősebb munkálatok 1982-re fejeződtek be.