Krucsainé Herter Anikó ünnepi beszédében elmondta, hogy az Írószövetség lapjában már 1953-tól megjelentek a rendszerrel szembeni kritikus írások: így volt ez 1956-ban is, amikor a szabadság, a függetlenség volt a tét. Az 1956-os forradalom előkészítésében az írószövetség fontos szerepet játszott. Bajza utcai székházuk a forradalom szellemi központja volt ? idézte fel. Mint hozzátette: 1956. október 23-án a Bem téren és a Petőfi-szobornál Veres Péter, az Írószövetség elnöke olvasta fel az írók kiáltványát a demonstráló tömegnek. A szövetség tagjai tanúi és krónikásai voltak a forradalom eseményeinek, később pénzt gyűjtöttek az áldozatoknak ? jegyezte meg. Az írók többsége tollal küzdött, de volt, aki fegyverrel. Így tett Gérecz Attila költő is, aki börtönből való szabadulása után azonnal fegyvert fogott, és harcba szállt a nemes célért: a hazáért, a szabadságért ? idézte fel.
A helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy a Magyar Írószövetség 1956. december 28-ai taggyűlésén az írók Gond és hitvallás című nyilatkozatukkal álltak ki a levert forradalom eszméi, célkitűzései mellett. Helytállásukért, a forradalomban való részvételükért sokuknak börtönbüntetésben, meghurcoltatásban volt része. Ahogy 1956-ban is a szabadság népe voltunk, ma is azok vagyunk. De ma is tennünk kell azért, hogy az előttünk járók által kitűzött szabadságot és függetlenséget megőrizzük ? hangsúlyozta Krucsainé Herter Anikó.
Forrás: MTI
Fotó: pixabay.com
