Az intézmény először tárja ki kapuit, és nemcsak a rövid ideig Krúdy Gyulának is otthont adó épület történetét mutatja be fotókat, történeteket felsorakoztató kiállításán keresztül, hanem az Igazgatóság dolgozóinak irodáiba is bepillantást nyerhetünk, a pincében például a tíz éven keresztül gyűjtögetett irathalmaz mennyisége taglózhatja le a látogatókat.
Nem is hinné el az ember, micsoda története van ennek a háznak.
Az épületet Gottgeb Antal építette, aki Ybl Miklósnak is dolgozott ? érdekes találkozás ez, hiszen idén ünnepeljük az Ybl Bicentenáriumi Emlékévet. 54 éves korában kezdett bele a munkába az építész, akkor kapott engedélyt. A levéltári adatokból kiderült, a török háború végével kietlen pusztaság uralkodott az épület helyén: majorok, épületek, szántóföldek terültek el itt. A peremkerületet az 1770-es évek végén kezdték beépíteni, akkor kapta a Józsefváros nevet Szent József és József főherceg nyomán ? ekkor kezdődött el városiasodni a terület. Gottgeb Antal 1870 és 1872 között készítette el a terveit: hagyományos körfolyosós lakóházat álmodott meg, ahol később például Krúdy Gyula is lakott egy rövid ideig. Az épület sorsa a kiállítás anyagában végigkövethető a kezdetektől az 1980-as évekig, amikor az állapota miatt bontásra ítélték az épületet ? a műemlékvédelmi szakvélemény alapján azonban mégsem tették a földdel egyenlővé. Szerencsénkre a helyreállítás mellett döntöttek, így az irodaház helyére lakóépület kerülte, a válaszfalak elbontásával nagy terek alakultak ki. De valóban nagyon rossz állapotban volt ekkor az épület, a világháború idején az eredeti vaskorlátokat, a vasszerkezetet kitépték a lépcsőfokokból, aminek nyomai a mai napig láthatók a körlépcsőn.
Hányattatott sors után sikerült birtokba venni és felújítani. Mennyi ideig tartott a renoválás, miként sikerült kiválasztani az épületet?
Az épület sokáig a Rókus Kórház tulajdonában volt, majd a 80-as években került magántulajdonba. Mindaddig magánkézen volt, amíg az Igazgatóság meg nem vásárolta. Az évek során azonban az egyes tulajdonosok sajnos nem az állagmegóvásra törekedtek, a kiállításon így nagyon meglepő fotókkal találkozhatnak a látogatók. 2003 novemberében vásárolta meg az ingatlant egy informatikai cégtől az Igazgatóság, előtte a Bajza utcában székelt az intézmény. Körülbelül hatvanan dolgoztunk ott, de kinőttük a házat, bár nagyon szép palotában dolgoztunk akkor is. De nemcsak létszámnövekedés a miatt volt szükség váltásra, az irattár sem fért már el, több munkatársunk pedig a kulturális minisztérium irodáiban kapott helyet. Ezek után úgy döntött az Igazgatóság, hogy új irodaházat keres. Több szempontot érvényesítettünk a keresés során: fontos volt, hogy parkolóhely is tartozzon az épülethez, és hogy a munkatársak normális munkakörülmények között dolgozhassanak. Mivel műemléki épületről van szó, mindennel kapcsolatban engedélyt kellett kérnünk. Egy év alatt újult meg az épület, 2004-ben indult el a felújítás, és 2005 szeptemberében költöztek át a kollégák: pénteken csomagoltunk, szombaton kipakoltunk, így hétfőn már zavartalanul indulhatott a munka. A pincében meg kellett erősíteni a födémrendszert, szigetelni kellett a házat, a válaszfalakat pedig a munkatársak igényeihez kellett igazítani. Persze a beköltözés óta szűkösebben ülünk, hiszen a feladatokkal a létszám is bővült. Összesen 113-an dolgoznak most az épületben, a költözés előtt a két épületben összesen százan voltak.
Első alkalommal csatlakoznak a szeptemberi örökségvédelmi programhoz, miért tartották fontosnak, hogy ezúton is megmutassák magukat?
Valóban, első alkalommal csatlakoztunk a Kulturális Örökség Napjai programsorozathoz. Ez egy olyan kezdeményezés, melyben műemléki, illetve műemlék jellegű épületek mutatkozhatnak be. Esetünkben be lehet jönni, meg lehet nézni a hivatal épületét, működését. Hasonló volt a célunk egyébként akkor is, amikor tavaly elindítottuk az országjárást az Alap fennállásának 20. évfordulóján. Szeretnénk ugyanis, hogy a hivatal arcot kapjon.,mikor a pályázó találkozhat azokkal az emberekkel, akik feldogozzák a pályázataikat, telefonon segítenek nekik a problémáikban, kérdéseikben, az előadást követően archoz tudja kötni a segítséget, így egészen másként viszonyulnak hozzánk, a hivatalunkhoz Ezeket a road showkat egészíti ki a Kulturális Örökség Napjai programsorozat, hiszen nem mi hagyjuk el az irodát, hanem beengedjük ide a látogatókat, és megmutatjuk azt a környezetet, ahol dolgozunk. Kicsit meghökkenteni is szeretnénk az embereket, mert levisszük őket az irattárba, láthatják, milyen hatalmas irathalmazt őrzünk ? bár annak is csak egy töredékét tudjuk megmutatni. Végigjárhatják az épületet, betekinthetnek abba a világba, melyben a munkatársaink nap, mint nap dolgoznak.
Számos változás figyelhető meg az Alap működésében, valóban nyitott az NKA az ügyfelek felé.
Amióta főigazgató vagyok, újabb és újabb hagyományok születnek a hivatal életében. Ilyen az országjárás, a Kulturális Örökség Napjain való részvétel, de tartunk belső programokat is az Igazgatóság tagjaival, ilyen a kultúra napjáról vagy a magyar nyelv napjáról való megemlékezésünk. Persze tudjuk, hogy nemcsak a potenciális pályázók érdeklődnek majd szombaton, hanem a környékbeliek is. Többször előfordult ugyanis már, hogy a helyi lakók kértek engedélyt a megtekintésre, hogy lássák, milyen lett ez a lakóépületnek készült ház. Az első alkalommal már kiállítással is kedveskedünk a látogatóknak, mely az épület történetét mutatja be. A kiállítást azonban nem bontjuk le ez után, egész évben az aulában marad ? így azok a belátogató pályázók is megismerhetik az épület történetét, akik a 20-i nyílt napon nem tudnak részt venni. De csoportok megkeresését is várjuk, már vannak is jelentkezőink: szeptember 25-én képzőművészeti tanulmányokat folytató főiskolások, egyetemisták érkeznek hozzánk.
Mindezt úgy valósítják meg, hogy a munka nem állhat le. Az adatfeldolgozás mellett az ügyfelek kérdéseivel is foglalkozni kell. Milyen visszajelzéseket kapnak?
Nagyon nagy segítség az online rendszer, de azért a személyes kapcsolatok is meghatározóak, célunk, hogy ügyfélbarát hivatalként működjünk. Segítséget kapjon mindenki, aki hozzánk fordul. Az országjárás elindítása óta számos visszajelezést kaptunk, aminek köszönhetően telefonon például kevesebb technikai kérdés érkezik, hiszen az elhangzik az előadásokon, így a szakmai kérdésekre helyeződik a hangsúly. Számos köszönőlevelet is kapunk, amit ma már feltöltünk egy közös, belső felületre. Ezzel is a munkatársak munkáját szeretném dicsérni, hiszen nekik köszönhető, hogy évente több, mint tízezer pályázat érkezik be, és átlagosan hétezer támogatott pályázatuk van. Nem kis munkát jelentenek ezek: a 113 emberből ugyanis kilencen az előadó-művészeti iroda hatósági feladataival, kilencen az emberi erőforrás minisztérium pályázatainak kezelésével foglalkoznak, a maradék csapat dolgozik az Alap feladatainak teljeskörű ellátását és a ház üzemeltetésén.
