A február 4-én megrendezett celldömölki workshop tanulsága szerint hazánkban elindult egy fejlődési folyamat, az intézmények az adottságaikhoz mérten próbálnak ilyen lehetőségeket kínálni a középiskoláknak, de olykor akaratuk ellenére, tudatlanul sikerül megerőszakolniuk az iskolai közösségi szolgálat valódi koncepcióját. Az iskolai közösségi szolgálatnak elsősorban a társadalmi érzékenyítést kellene szolgálnia, olyan személyes és közvetlen segítő tevékenységet kellene magában foglaljon, melynek révén a fiatalok biztonságos körülmények között találkoznak testi vagy társadalmi hátránnyal élőkkel, segítséget nyújtanak nekik, és az keletkezett esetleges traumatikus élményt is feldolgozzák szakember, például múzeumpedagógus segítségével.
A MOKK az általa üzemeltetett Múzeumi a?la carte adatbázison már évek óta biztosítja a lehetőséget, hogy a muzeális intézmények egy felületen kínálhassák iskolai közösségi szolgálatos ajánlataikat.
A találati listában jól látszik, hogy hányan hányféle módon töltik meg tartalommal ezt a keretrendszert.
A társadalmi múzeum koncepciója felé történő nyitás és szemléletváltás következtében egyre több muzeális intézmény találja meg a saját hiteles szerepét ezen a téren is. A sikerhez azonban az intézmények részéről tudatosság, a hátrányos helyzetű csoportok felé történő valódi nyitás, felelősségvállalás, nem kevés önreflexivitás, módszertani megújulás, stratégiai gondolkodás és a lehetőségek nyilvánossá tétele is szükséges.
A múzeumi iskolai közösségi szolgálat fogalmának tisztázásában és a lehetséges megoldási módok tudatosításában, jövőbeni adaptálásában segíthetnek a celldömölkihez hasonló múzeumi koordinátori rendezvények. További segítséget jelent a kerülendő, megfelelő és ideális modelleket egyaránt felvázoló MIKSZ módszertani útmutató is Joó Emese tollából, melynek megjelenése idén nyárra várható szintén a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek projekt keretében.
Szerző és fotók: Kajári Gabi
