Pajna Zoltán közölte: legendáriumot adnak ki és 3D-s filmet is készítenek a megye történelmi hagyományairól, illetve interaktív bemutatótermet hoznak létre. ?A helyben maradásnak a gazdaságfejlesztés mellett a helyi tudat erősítése a legfontosabb eleme? ? jegyezte meg a hajdú-bihari közgyűlés elnöke. Mazsu János történész, debreceni tanácsnok köszöntőjében arról beszélt, hogy a városnak évszázadokon keresztül önálló levéltára volt, amely néhány éve integrálódott a megyei levéltárba. A megyei levéltár adatszolgáltatásával, kiállítások rendezésével, digitális adatbázisával ugyanakkor új szintre emelte Debrecen és a levéltár kapcsolatát ? fűzte hozzá.
Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgató-helyettese elmondta: a több mint 260 éves levéltári hálózat Magyarország legrégebbi közgyűjteménye. Kezdetekben a közigazgatást segítette az alapdokumentumok megőrzésével, később tudományos és oktatási funkciókkal bővült a feladatköre, jelenleg pedig új kihívást jelent a digitalizáció, az elektronikus adatkezelés. Jelenleg zajlik egy több mint 3 milliárd forintos projekt európai uniós forrás felhasználásával, amelynek a célja, hogy a kormányablakokon keresztül az állampolgárok a levéltárakban őrzött iratokat elérjék a hadisír-gondozástól a földhivatali bejegyzésekig ? sorolta a főigazgató-helyettes. Mikó Zsuzsanna ? utalva arra, hogy a napokban Makón és Szegeden is új levéltári épületet adnak át ? reményét fejezte ki, hogy mielőbb Hajdú-Biharban is megfelelő elhelyezést találnak az intézménynek.
Utóbbihoz kapcsolódva Szendiné Orvos Erzsébet, a megyei levéltár igazgatója hozzátette: jelenleg két városban ? Debrecenben és Hajdúböszörményben ?, három kutatóhelyen és hét raktárban működik az intézményük. Raktáraik olyannyira megteltek, hogy már nem tudnak iratokat átvenni. Mint mondta, keresik a forrásokat az új levéltári épület megvalósításához, amelynek a tervei már teljesen elkészültek. A leendő levéltár Debrecenben, a Bem-téren, a Méliusz könyvtár melletti üres területen épül majd fel. A megyei levéltári napok debreceni nyitónapján egyebek között a helyi csárdákról és vendégfogadókról, a debreceni színjátszás történetéről, a hajdúsági sörfőzés és sörfogyasztás hagyományairól hangzottak el előadások. A rendezvény november 14-én Hajdúszoboszlón folytatódik, ahol a fürdőkultúra kérdései kerülnek terítékre.
Forrás: MTI
