A sokszínű magyar kultúrát ünneplő Magyar Értékek Napját két évvel ezelőtt hagyományteremtő céllal rendezte meg először a Nemzeti Művelődési Intézet. A rendezvény célja a kezdetek óta változatlan: felhívni a figyelmet közös kincsünk, a Kárpát-medence magyar hagyományainak, közösségi teljesítményeinek és fellelhető értékeinek fontosságára és védelmére.
A Bazilika előtti tér programjának gerincét a megyei és határon túli értéktár-kiállítások jelentették: a látogatók a megyei standokon nemcsak megszemlélhették, de mélyebben meg is ismerhették, kipróbálhatták a bemutatott értékeket. Több megye mesterség-bemutatóval vagy kézműves-foglalkozással is készült: szövéssel, nemezeléssel, fafaragással, gyöngyfűzéssel, mézeskalács-díszítéssel várták a látogatókat, valamint nagy sikert arattak a népviseletes divatbemutatók és köztéri öltöztetések, valamint a magyar agarász bemutató is.
A hivatalos megnyitó Dr. Kövér László, az Országgyűlés elnökének üdvözlő sorainak tolmácsolásával vette kezdetét. Értéktudat nélkül nincs azonosságtudat, azonosságtudat nélkül nincs közösség, közösség nélkül pedig nincs értelmes egyéni lét sem ? többek között ? e gondolatokkal indította útjára a II. Magyar Értékek Napját a Magyar Országgyűlés elnöke, a rendezvény egyik fővédnöke.
Dr. Pesti Imre országgyűlési képviselő a Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetségének elnöke megnyitó beszédében azt mondta, a rendezvény egyfajta ?kéznyújtás? és szövetség Budapest és a vidék Magyarországa között. E jeles napon a vidék értéket teremtő és őrző képviselői a fővárosban mutatják meg a magyaroknak és a világnak, mivel gazdagítják környezetünket.
Závogyán Magdolna, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős helyettes államtitkára beszédében hangsúlyozta: Az értékek feltárása, védelme, megőrzése a közösségi művelődés és a kultúra számára nem egyszerűen ellátandó feladat, hanem hitvallás és szolgálat is egyben. Az értékeink tudatos feltárása jó ideje bizonyítja jótékony hatását a helyi társadalom, a közösség és a gazdaság megerősítésében - tette hozzá. Fontosnak tartotta megemlíteni többek között, hogy a rendezvényen bemutatásra került értékeket nem valamely felsőbb intézmény jelölte meg értékként, hanem a közösség emelte ki saját helyi javai közül.
A rendezvényt Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Beszédében a Hungarikum törvény jelentőségéről beszélt, majd így folytatta: ?kiemelt feladatunk a nemzeti értékeinek feltárása, megőrzése és közvetítése. Méltán lehetünk büszkék múltunkra, méltán lehetünk büszkék a magyar emberek alkotásaira, legyen az zene, művészet, építészet, műszaki vagy tudományos alkotás. A fontos az, hogy ismerjük el, becsüljük meg, tiszteljük mások teljesítményét, és az értékek megőrzésén túl mindig adjunk hozzá valamit azokhoz az értékekhez, amelyeket őseink létrehoztak.?
A külföldi látogatók tájékoztatása érdekében minden beszéd angol nyelven is elhangzott, melyet nagy megelégedéssel fogadtak az eseményre látogató turisták.
Az első Magyar Értékek Napján indult országjáró útjára a Magyar Értékek Vándortérképe és Vándorkódexe ? a nagyméretű köztéri installáció megyei rendezvényeken és fesztiválokon tolmácsolta az értékőrzés szellemiségét a lakosságnak. A II. Magyar Értékek Napján a két szimbolikus tárgy visszatért kiindulási helyére. A térkép ezúttal egy látványos szertartásnak vált részesévé: az értéktár-kiállításoknak a 12.00 órakor kezdődő ökomenikus terményáldás adott igazi méltóságot, amelyen a három történelmi egyház képviselője által megáldott terménykosarakat a megyei önkormányzatok helyi népviseletbe öltözött küldöttei helyezték el az értéktérkép megfelelő helyén.
Az ökumenikus terményáldást Dr. Gájer László, a Szent István Bazilika káplánja, Dr. Lackner Pál evangélikus püspök úr, valamint Sebestyén Katalin a Budapest-Budai Református Egyházközség lelkipásztora celebrálta.
A terményáldáson Szakáli István Lóránd, a Földművelésügyi Minisztérium agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkára mondott beszédet. Hangsúlyozta: nemzeti értékeink ? köztük a hungarikumok ? azért is különlegesek, mert történelmi múltat, személyes kötődést rejtenek magukban. Mint mondta: Jó értesülni arról, hogy egy kistelepülésen egy-egy elfeledett tevékenység vagy mesterség újra életre kel, jó látni a fiatalokat és időseket egyaránt, akik szabadidejüket nem kímélve olyan közösségeket kovácsolnak, melyek fontosnak tartják a nemzeti értékek megőrzését és ápolását, hogy majdan a jövő generáció is megismerhesse az őseink által teremtett hagyományokat és értékeket.
A színpadon 9.30 és 18.00 óra között több száz fellépő váltotta egymást színvonalas produkciókkal: a nyitányt a Honvédelmi Minisztérium Központi Katonazenekara adta, de szerepelt műsorral többek között a modern folkot játszó Navrang, a Kecskeméti Táncegyüttes, a több mint 150 éves Balassagyarmati Dalegylet, a Béri Balogh Ádám Táncegyüttes, a Bodrog Néptáncegyüttes és Sárarany Népi Zenekar, a Figemadár Citerazenekar vagy a Keszthelyi Nagyváthy Néptáncegyüttes.
A rendezvény ideje alatt a gyerekek a hungarikum-játszóház óriás kirakójával és hungarikum-színezővel ügyeskedhettek, a nagyobbak pedig hungarikum-totóval és rejtvénnyel tehették próbára tudásukat.
A szabadtéri programok zárásaként Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke mondott beszédet, amelyben hangsúlyozta: a hungarikum a magyarság olyan csúcsteljesítménye, amely tulajdonságai között kiemelkedő a magyar nemzeti jelleg, és minőségükkel, különlegességükkel öregbíti hírnevünket, növelheti megbecsülésünket szerte a világban. "Az értéket jó érzékkel értékelni és ésszerűen értékesíteni kell. Adassék ehhez olyan mozgósító erő, amely a III. Magyar Értékek Napját is jó színvonallal, minőségi résztvevőkkel lesz képes megszervezni" - zárta szavait Lezsák Sándor.
A szabadtéri programokat a székesegyházban kezdődő szentmise követte, majd a program zárásaként 19.00 órától Sebestyén Márta Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas népdalénekes, előadóművész és a Hunyadi Véndiák Kórus közös, ingyenes hangversenyt adott a Szent István Bazilikában, a hallgatóság számára katartikus, életre szóló zenei élményt nyújtva. A hangversenyen többek között Liszt Ferenc, Szokolay Sándor és Daróci Bárdos művei hangzottak el, valamint a hallgatóság ízelítőt kaphatott a legszebb középkori zsoltárokból és csángó népdalokból is. Sofia Labropoulou kanunon ? egy török eredetű pengetős hangszeren ?, Nagy Márta orgonán, Andrejszki Judit csembalón közreműködve tette emlékezetessé a koncerten felcsendülő dallamokat.
