A Múzeumok Őszi Fesztiválját lezáró országos szakmai esemény ebben az évben a Szenzációs örökség mottóval A kulturális örökség európai évéhez kapcsolódott. Azt járták körül az előadások és a bemutatott jó gyakorlatok, valamint egy kerekasztal-beszélgetés és a helyszínspecifikus programok, hogy a hazai muzeális intézmények milyen innovatív ismeretátadási és módszertani megoldások alkalmazásával tudnak hozzájárulni a kulturális örökség interpretálásához. A konferencia mindkét napját közel 150 múzeumi szakember kísérte figyelemmel.
A két napig tartó szakmai diskurzus plenáris előadásokkal kezdődött. Janus-arcú örökség címmel dr. Estók János adott nagyívű áttekintést a kezdetektől a jelenkorig a Mezőgazdasági Múzeum Vajdahunyadvári épületegyüttese által képviselt kulturális örökségről, az intézmény identitásképző erejéről, tudatos stratégiájáról és várható jövőjéről.
Bőczén Árpád, a Kulturális Örökség Menedzserek Egyesülete (KÖME) elnöke Szenzáció? Inspiráció? Mit tudhat az örökség? címmel tartott gondolatébresztő előadásában a múzeumi örökség komplex voltát mutatta be. Kitért rá, hogy mennyire fontos a kontextusából kiszakított műtárgyak mellé a kontextus visszacsempészése a segítő, értelmező interpretálás révén. Persze mindeközben a látogatókért folyó versenyben szükség van a wow-élményre, ám emögött ott kell legyen a tartalom és a bemutatási cél.
Nagy Magdolna, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ mb. igazgatója a Múzeumok Őszi Fesztiválja: Szenzációs Örökségünk! című előadásában azt járta körül, hogy a hazai múzeumok a hat héten át zajló rendezvénysorozat alatt hogyan fedezik fel és adják közre rejtett értékeiket, milyen módokon kapcsolódnak A kulturális örökség európai évéhez.
Az első tematikus blokkot lezáró konklúzióként elhangzott, hogy a jelenkori médiazajban alapvető érdeke a múzeumoknak is az ingerküszöb elérése, amihez tudni kell élni a szenzációfaktorral, de legalább ilyen fontos a participáció és a jól átgondolt együttműködések. Az együttműködés kultúráját pedig még tanulnia, gyakorolnia kell a múzeumi szakmának.
Digitális közgyűjteményekre épülő oktatás az Ipar 4.0 korában címmel tartott előadást Horváth Ádám, a Digitális Pedagógiai és Módszertani Központ divízióvezetője. A múzeumpedagógia és a köznevelés közötti élő kapcsolat, a két fél közeledésének fontosságát hangsúlyozta. Az internet korában exponenciálisan megnőtt az információ mennyisége, a pedagógusok szerepe is változik, többé már nem ők az információ elsődleges forrásai a diákok számára. Az információk szűrését, értelmezését kell megtanítaniuk a diákoknak a digitális kompetenciák és a médiatudatosság fejlesztése révén. Digitális pedagógia címén nem digitális eszközökkel folyó pedagógiáról van szó, hanem a digitális életre történő felkészítésről.
Szintén a digitalizáció témájához, valamint az együttműködések jó gyakorlatához is kapcsolódott előadásával Tóth Zsuzsa, a ?Matrica? Múzeum és Régészeti Park múzeumpedagógusa. Előadótársával, a Kulturális Örökség Menedzserek Egyesületétől érkezett Berecz Zsuzsával egy örökségi helyszínekre tervezett digitális kalandjátékkal kapcsolatos nemzetközi projekt tapasztalatait osztották meg a jelenlévőkkel.
A konferencia mindkét napján sor került a konferencia témájához kapcsolódó nyílt felhívására beérkezett múzeumi és múzeumpedagógiai jó gyakorlatok 8-8 percben történő prezentációjára. Horváth Anna, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár közművelődési munkatársa és múzeumpedagógusa szarufésűtől a szarvasmarháig, az intézmény tíz legkeresettebbnek számító műtárgyához kapcsolódó múzeumpedagógiai kiadványokat ismertette Az önálló felfedezők világa című előadásában.
Klasszikusok újragondolva. A költő bajsza, a bajusz költője. Ezzel a címmel mutatta be Sóki Diána, a Petőfi Irodalmi Múzeum múzeumpedagógusa és a MOKK múzeumi koordinátora a PIM jó gyakorlatát. A klasszikus magyar irodalom alakjaihoz kapcsolódó múzeumi kiállításokon keresztül is lehet kortárs kérdéseket felvetni, kortárs témákhoz kapcsolódni. Innovatív módszerekkel személlyé és valóban személyessé tehető Arany János vagy Petőfi Sándor alakja.
Múzeumok és turizmus ? Mindkét félnek közeledni kell
A konferencia elő napja a turizmus és a múzeumok kapcsolódásának kérdéses pontjait körüljáró kerekasztallal folytatódott. A kerekasztal résztvevői Békefi Anna, az Anima Travel tulajdonos-ügyvezetője, dr. Csonka-Takács Eszter, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság igazgató és Népessy Noémi, az Óbudai Múzeum igazgatója voltak. A beszélgetés során Békefi Anna kiemelte, hogy fontos lenne a múzeumoknak együttműködni a közeli szálláshelyekkel, az idegenvezetők releváns szakmai szervezeteivel, megbízható utazásszervezőkkel. Előmozdítaná mindezt, ha a kulturális turizmussal foglalkozó idegenvezetők csoport nélkül, felkészülés céljából is be tudnának jutni a múzeumba.
Népessy Noémi szerint három fontos kérdést kell feltegyen magának egy múzeum. Turisztikai termékként hogyan pozicionálja önmagát, fel tud-e mutatni valamit, ami valóban kuriózum? Működik-e a célcsoportokra szabott kommunikáció? Van-e életképes marketingstratégiája, amely a város marketingstratégiájával is összhangban áll? Konklúziója: nem kell, hogy nálunk legyen a Mona Lisa, de amink van azt tanuljuk meg eladni, ehhez pedig legyünk tisztában azzal, hogy látogatóink számára mi az élmény, kik a konkurenseink, hol helyezkedünk el hozzájuk képest, milyen piaci rések kínálkoznak számunkra.
A kerekasztal beszélgetéshez hozzászólók a design thinking alapú kiállítástervezésétől a gödöllői múzeumba visszajáró ovisok igényére felállított Lego terepasztalig több pozitív példát is megemlítettek. Mégis azt kellett megállapítani, hogy még nem igatán léteznek vegytisztán az igényre alapozott múzeumi termékek. Nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a marketing szakma és a múzeum együttműködésére, illetve arra, hogy a ?muzeológus kutatói egója? helyett a látogatói igényekre reagáló, szolgáltatás alapú kiállításfejlesztés domináljon.
Múzeumhasználat okosan
A konferencia második napját felvezető plenáris előadások között a pedagógusok múzeumhasználatának szempontjait és formáit mutatta be két előadás is. Koltai Zsuzsa ismertette a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című projekt keretében végzett reprezentatív kérdőíves pedagóguskutatás eredményeit Múzeumpedagógiai tapasztalatok és igények a hazai pedagógusok körében című előadásában.
Kiss Ernőné, a besenyszögi Chiovini Ferenc Kolping Katolikus Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója részletekbe menően mutatta be a saját múzeumi gyűjteménnyel rendelkező, éppen ezért különlegesnek mondható oktatási intézménye pedagógiai programját. A tanórákba beillesztették a gyűjtemény által kínált lehetőségeket, a helyi civil szervezeteket, illetve a diákok családjait, és a településen lakókat is bevonták a folyamatba projekthetek szervezésével, régi mesterségek felelevenítésével.
Más jellegű csoport múzeumhasználata kapcsán Dabi-Farkas Rita, a Ludwig Múzeum múzeumpedagógusa, bemutatta a Múzeumi iránytű sorozat frissen megjelent 16., Esélyt a múzeumhban című kiadványt, valamint az ezt megalapozó kutatást. A módszertani kiadvány olyan múzeumpedagógusoknak és ismeretátadással foglalkozó közművelődési szakembereknek készült, akik hátrányos helyzetű csoportokkal dolgoznak vagy kívánnak a jövőben foglalkozni. A nézőpontváltás, a szociális érzékenység és a kreativitás mellett ő is az együttműködés és a különböző szaktudások ötvözésének fontosságára hívta fel a figyelmet, hiszen a legritkább esetben lehet gyógypedagógus vagy szociális munkás végzettséggel is rendelkező múzeumpedagógusokkal találkozni.
Az MTA SZTAKI és Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény évek óta zajló sikeres együttműködéséről, ennek legfrissebb eredményéről, a Ferencváros épített örökségét innovatívan feldolgozó interaktív digitális sétáról, Márkus Zsolt László, az MTA SZTAKI eLearning Osztályának osztályvezetője és Gönczi Ambrus múzeumvezető számolt be.
A konferencián bemutatott közel 20 féle jó gyakorlat rezüméje ITT érhető el.
A konferencia szervezői arra szeretnék ösztönözni a hazai múzeumi szakmát, hogy fedezzék fel (újra) saját értékeinket és értelmezzék újra úgy, hogy az a széles közönség, köztük a kamaszok számára is vonzó, szenzáció legyen.
Fotók: Kelemen Dániel
Forrás : mokk.skanzen.hu
