Hozzáfűzte: céljaik között szerepel az is, hogy Szent Márton szellemi öröksége minél előbb felkerüljön az UNESCO világörökség listájára több ország kezdeményezésére.
A konferencián Nagy Mihály, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) kiemelt kulturális ügyek főosztályának vezetője arról szólt, hogy Szent Márton számos település és még annál is több templom védőszentje Európában, tisztelete összeköt egymással országokat és közösségeket.
Szent Márton a nép szentje, közel áll a mindennapok emberéhez, éppen ezért kötődnek alakjához mindenütt olyan legendák és népszokások, amelyek a jótékonyság, a segítés és az egyszerűség példájaként őrzik az emlékét. Kijelentette: a minisztérium támogatja azt a kezdeményezést, hogy megőrizzék és ápolják Szent Márton szellemi örökségét nemzeti és nemzetközi szinten is.
Puskás Tivadar, Szombathely polgármestere beszédében arra emlékeztetett, hogy Szent Márton szülővárosa az egykori Savaria, a mai Szombathely, ahol születésének 1700. évfordulóját 2016-ban méltó módon, egy éven át tartó, 300 programból álló rendezvénysorozattal ünnepelték meg. A Szent Márton-év programjaira 800 millió forintot fordíthattak kormányzati támogatásból, a Szent Márton Terv részeként pedig megújult a barokk belváros mintegy 5 milliárd forintból.
Csonka-Takács Eszter, a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságának vezetője előadásában arról beszélt, hogyan kerülhet az UNESCO világörökségi listájára Szent Márton kulturális öröksége. Szavai szerint előny, hogy a felvételt több ország együtt szeretné elérni, de egyik feltétel a sok közül, hogy annak előbb fel kell kerülnie a magyar Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékbe, amit szintén kezdeményezni kell.
A tudományos tanácskozáson az olasz, szlovák, német, holland és magyar előadók tartottak előadást. Pénteken a konferencia résztvevői Kőszegre is ellátogatnak. Egy legenda szerint Szent Márton 1532-ben az ostrom idején megjelent a kőszegi vár egyik bástyáján, amitől a törökök annyira megijedtek, hogy elszaladtak.
