Száz éve ért véget a „nagy háború"

Az október 25-én megtartott budapesti bemutatón Benkő Tibor honvédelmi miniszter azt mondta: az emlékezés és az emlékeztetés egyaránt fontos. A tíz, katonát ábrázoló bélyeg utat mutat a ma élőknek, hűen bizonyítja, hogy voltak és vannak hősök, akik fontosnak tartják hazájukat, népük szabadságát és biztonságát. A jövőben is szükség lesz rájuk - tette hozzá. Van kire felnézni, léteznek példaképek - hangoztatta. Kijelentette, hogy a küzdelmek nem voltak hiábavalók, mert Magyarország megmaradt magyarnak. Elkötelezettek azért, hogy ez továbbra is így legyen - jegyezte meg. Emlékezni kell arra a bátorságra, amellyel a katonák életüket áldozták a hazáért. A ma élők ugyanakkor nem csupán fegyverrel tudják az ország érdekeit szolgálni, hanem vállalatoknál dolgozva is - mondta Benkő Tibor.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a centenáriumi emlékbizottság tagjaként hangsúlyozta, a szervezet célul tűzte ki, hogy méltó módon megőrzi minden magyar hős emlékét, ezért vetélkedőket és egyéb országos akciókat is szervezett. Kiemelte, hogy Magyarország történetében soha nem volt annyi katonai áldozat, mint az első világháborúban: a második világháborúban feleannyian estek el. Úgy fogalmazott, hogy az első világháború vége a trianoni békediktátummal derékba törte a 20. századi magyar történelmet, és így tett a második világháború után a náci, majd a szovjet megszállás egyaránt. A magyar nemzet mindezek ellenére továbbra is itt van a Kárpát-medencében - emelte ki. A győztesek sokszor úgy gondolták, hogy szellemileg is diktálhatnak, ezt azonban elutasítjuk - hangoztatta Rétvári Bence, hozzáfűzve: Európának szuverén nemzetekből kell állnia. Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy az egyik bélyeget akár egy Brüsszelbe, Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének címzett levélre is ragaszthatnák, tájékoztatva őt Erdély történetéről.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója felidézte: november 11-én lesz száz éve, hogy befejeződött „a nagy háború". A magyaroknak a harcokban elszenvedett emberi és anyagi veszteségeken túl a küzdelmeket követő igazságtalan tárgyalások következményeit, a trianoni országvesztést is el kellett viselniük - emelte ki. A kormány által létrehozott Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság sok programmal, kiadvánnyal járul hozzá a múlt megőrzéséhez - mondta Schmidt Mária, aki szintén tagja a testületnek. A bélyegsorozat arra hívja fel a figyelmet, hogy az ütközetek mögött emberek, sorsok álltak. Az első világháborúban minden korábbinál gépiesebbé vált a gyilkolás, szinte személytelen lett az öldöklés - jelentette ki. Közölte, hogy 3,5 millió magyar férfi vonult hadba, akik közül 660 ezren végezték - sokszor jelöletlen - hadisírba temetve. Őket szimbolizálja a bélyegeken látható tíz katona - mondta Schmidt Mária.

Az ünnepségen Schamschula György, a bélyegeket kibocsátó Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója is felszólalt, aki szerint a tavaly százötven éves állami cég feladata a harcok idején fontosabb volt, mint a távollévők összekötése: reményt adott a katonáknak és információt a hátországban maradóknak. A postának voltak a háborúval összefüggő kötelezettségei, például feláras bélyegeket bocsátott ki, hogy pénzt gyűjtsön az árváknak, az özvegyeknek. A posta 17 millió csomagot vitt ki a fronton harcoló katonáknak - ismertette Schamschula György, aki közös felelősségnek nevezte az emlékezést.

Kovács Vilmos, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka, szintén a centenáriumi emlékbizottság tagja arról beszélt, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia volt Európában az első, amely törvénybe iktatta a megemlékezést a háborús hősökről, 1917-ben. A törvényi háttértől eltekintve azonban természetesen erkölcsi kötelesség is visszagondolni a katonákra - mondta. Az első világháború idején minden magyar család meghozta a maga áldozatát - jelentette ki Kovács Vilmos.

Az ünnepségen korabeli ruhába öltözött hagyományőrzők is részt vettek, valamint katonazenekar játszott. Az esemény sajtóanyagában azt írták, hogy a csütörtöktől kapható sorszámozott bélyegblokk Hefelle Glória grafikusművész tervei alapján a Pénzjegynyomdában készült, 40 ezer példányban.

Forrás: MTI

Fotók: MTI/Illyés Tibor