(MTI) - Ternyák Csaba kiemelte, hogy a város barokk épületei közül kiemelkedik az Eszterházy Károly Főiskolának otthont adó Líceum. A kötetet jegyző Kiss Péternek, az Egri Főegyházmegyei Levéltár munkatársának azért is hálásak, mert ráirányítja az eredetileg egyetemnek szánt Líceumra a figyelmet - tette hozzá az érsek.
Felidézte, hogy Eger Szent Istvánnak köszönheti kitüntetett szerepét, hiszen első királyunk döntött úgy - a jelenlegi kutatások szerint 1004-ben -, hogy püspökséget alapít a városban. Az egyház pedig az elmúlt ezer évben folyamatosan hozzáadott valamit a város fejlesztéséhez, az épületek zöme a katolikus egyháznak köszönheti létét.
Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy Eszterházy Károly püspök a XVIII. század második felében a főegyházmegye anyagi ereje mellett saját magánvagyonát is felhasználta a városképet uraló Líceum felépítésére. Ugyan az egyetem létrehozásának álma máig nem teljesült, a Líceum ma is az oktatás, a köz szolgálatában áll, annak ellenére, hogy a rendszerváltást követően helyreállt az érsekség tulajdonjoga - mondta Ternyák Csaba.
Sós István, a város alpolgármestere arról szólt, hogy Kiss Péter levéltáros művelődéstörténeti munkája a településrendezési döntéseket is megkönnyítő helytörténeti ismereteket is gyarapítja. Aki ismeri települése történetét, az jobban szereti a hazáját is - tette hozzá.
Emlékeztetett arra, hogy a XVIII. század a fellendülés időszaka volt Egerben. Széles látókörű püspökök irányították a város fejlődését, ennek nyomán pedig a korabeli Eger az ország 6. legnagyobb települése volt - mondta Sós István.
A 178 oldalas kiadványban, amelyet 400 példányban jelentetett meg a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár, a szerző ismerteti a Líceum történetét, egészen az építés 1763-as kezdetétől. Sorra veszi és bemutatja az épületben működő intézményeket, a többi között a Főegyházmegyei Könyvtárat, a Csillagdát, vagyis a Líceum úttörő csillagvizsgálóját és csillagászati múzeumát, a Teológiai Akadémiát, illetve az orvosi iskolát, de megismerteti az olvasókat a város fejlesztésében és kultúrtörténetében vezető szerepet vállaló egyházi és világi személyiségekkel is. Ezt segíti a kötetben helyet kapó 24 illusztráció is.
Kiss Péter számos tudományos publikáció és újságcikk mellett, immár öt saját művelődés- és kultúrtörténeti kötetet is jegyez.
