Kultusz és tükörkép - MÁTYÁS-KULTUSZ
Még az ábrázolások is bizonytalanul kezelik a hagyomány szerinti hatalmas karvalyorrot, a hosszú, hullámos barna hajzuhatagot. Már Mátyás uralkodása óta létezik egy másik portréváltozat is, ennek forrása az a kép, amelyet maga a király rendelt meg, majd adományozott a legyőzött és megsarcolt Bécsújhely városának: soha ne feledjék, hogy a magyar király legyőzte őket. Ezen a festményen Mátyás rövidre nyírt körszakállal, antikizáló divat szerint bíbor palástban és babérkoszorúval látható, az ábrázolás évszázadokon át végigvonul a magyar festészeten.
A BTM kiállítása erre a minden korral együtt változó Mátyásra figyel, és jó érzékkel mindig az éppen aktuális szellemiséget, politikai irányt, esztétikai törekvéseket mutatja fel benne. Időrendben kezeli a jókora anyagot, de megfordítva: a mától halad visszafelé. A bejáratnál rögtön az idei Mátyás-képregény pályázat nyertes képsorai fogadnak. A következő egység a Corvin szóhoz tapadó "termék-családdal" foglalkozik, amelynek a Corvin mozi, a Corvin Áruház, a Corvina együttes vagy a kőbányai Mátyás sör ugyanúgy fontos része, mint a "Szilágyi Erzsébet fürdőszappan a magyar ipar dicsőségére", a Corvinfilm, a Mátyás-pince vagy a Corvin-közbe 1956 októberében forradalmi gyűlést hirdető röplap és annak párja, az 1990-es MDF-meghívó. A jól körülhatárolható Mátyás-karakter már hiányzik a név mögül, de a hazafiasságot, önálló magyar kultúrát, haladást, virágzást, nyugati nívót garantáló, szinte kereskedelmi értékkel bíró márkanév rendkívül erős aurát teremt. Még vizuális elemeiben is működik, ezt mutatja az a teremrész, ahol a Magyar Posta 1973-as kampányának képeivel találkozunk: az irányítószám országos bevezetéséhez a Posta - az Arany által megénekelt Szilágyi Erzsébet-levél nyomán - a Mátyás-féle hollót választotta ikonnak.
A Mátyás-figurás tárgyak, társasjátékok, részvények, bankjegyek után kezdődik a képzőművészet által megörökített Mátyás-karakterek hosszú sora. Az 1920-as években Horthy Mátyás-rajongása bizarr eredményeket is hozott, például olyan történelmi tablókat, amelyeken Mátyás udvari emberei között fölismerhetők a XX. század politikusai. De láthatunk itt szecessziós Mátyás portrét is, Benczúr-vázlatot és Madarász Viktor híres képét, a Hunyadi László siratását, 1840-es ős-daguerrotípiát a Ferenczy István tervezte, soha el nem készült Mátyás-emlékmű gipszmodelljéről, emlékkönyveket, Lotz Károly egészalakos Mátyás-portréját. Majd XVII. és XVIII. századi könyvek, festmények, grafikák, illusztrációk következnek. Ami a kiállításra nem kerülhetett be, azt két érintőképernyős "digitális kódex" sorolja tovább, szellemesen egy-egy fa írópultba helyezve, hogy a nézők a korabeli író-olvasó ember pózában lapozgathassanak a sok száz Mátyás-ábrázolás között. Itt még azt a festményt is megtalálják, amit több száz éven keresztül Mátyás anyjaként azonosítottak, amíg egy művészettörténész rá nem jött, hogy a feltűnően férfias alak valójában egy angol király...
Köszönet illeti a BTM munkatársait, hogy egy ilyen nemzeti mítoszhoz szabadon mertek nyúlni, volt bátorságuk ahhoz, hogy ne csupán a nagy korszakok dicsőségét emeljék ki a bőséges kínálatból, hanem a giccset, a populáris kultúra szegmenseit, sőt a kolosszális tévedéseket is. Mátyás képe ettől csak gazdagabb lett.