(MTI) - Pap Norbert, a könyv társszerkesztője elmondta, hogy a kötet megszületéséhez a Katonai Biztonsági Hivatal sokban hozzájárult, mert van ugyan sorozatuk a biztonsági kockázatokat rejtő területekről, mint például Afganisztán, de nincs a déli szomszédokról, ezért ösztönözték a pécsi központ kutatóit, hogy tárják föl ebből a szempontból is a Nyugat-Balkánt, szülessen egy kézikönyv nemcsak katonáknak és diplomatáknak, hanem a térség iránt érdeklődőknek is.
Végül is nem didaktikus munka, hanem a legfrissebb kutatásokat is tartalmazó négyszínnyomásos könyv készült sok színes térképpel. Nagyon modern, a biztonság fogalmát széleskörűen értelmező tanulmányok vannak a kötetben, az oktatástól kezdve - beleértve a nemzetiségi iskoláztatást - a városhálózat alakulásán át a térség etnikai képéig - jegyezte meg Pap Norbert.
A kilenc fejezetre oszló kötetben - amelynek katonai társszerkesztője Kobolka István - szó van a Nyugat-Balkán természeti, földrajzi környezete és a létrejött új államok viszonyrendszeréről.
Hóvári János történész, diplomata arról értekezik, hogyan jelent meg 1991 és 2008 között a Nyugat-Balkán a nemzetközi fogalomrendszerben, hogyan került be a nemzetközi diskurzusba a térség, amely kimaradt az európai integrációból. Reményi Péter egyetemi tanár tanulmányában azt vizsgálta, hogy a városhálózat hogyan értékelődött át az új államalakulatok létrejöttével, s mennyire végig nem gondoltan húzták meg a határokat. Háry Szabolcs a régió, benne Koszovó katonai képességeit vette górcső alá és vizsgálta a térség államainak védelmi együttműködését a NATO-val.
Pap Norbert Magyarország kapcsolatrendszerét tekintette át a Balkán államaival, és azt, hogyan jelenik meg ez a rendszer a magyar külpolitikai gondolkodásban. A reálkapcsolatok vizsgálatában főként a gazdaság, a működő tőke, a turizmus, a testvértelepülési viszonyok, a kisebbségi kapcsolatok álltak a tanszékvezető kutatásainak középpontjában.
Elemzést talál az érdeklődő a Nyugat-Balkán olyan, biztonsági szempontból figyelemreméltó gazdasági tevékenységéről, mint a bányászat, az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés. M. Császár Zsuzsanna tanulmányában a térség oktatási rendszerét vizsgálta az óvodától a felsőoktatásig, beleértve a kisebbségi oktatást, külön figyelemmel Bosznia-Hercegovina kantonális rendszerére. Az utolsó fejezetben Végh Andor egyetemi tanár a Nyugat-Balkán etnikai képét rajzolta föl, kiemelten kezelve a horvátországi és a boszniai átalakulást 1991 és 2004 között.
Pap Norbert emlékeztetett arra, hogy egy hónapja született az EU-ban görög-osztrák kezdeményezésre a terv a térség viszonyainak földolgozására. Ezért is fontos, hogy a pécsi Balkán központ eddigi kutatásait most könyvvé formálva a döntéshozók rendelkezésére bocsátja. Magyarország szerepe ebben az ügyben nem elismert, ezért azt tervezik, hogy ősszel A Nyugat-Balkán című kötet angol nyelvű változatát is megjelentetik és a pécsi könyvbemutatóra várják José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét is, aki sorra fölkeresi Európa kulturális fővárosait.
