Mint elmondta, a gyűjteménybe tartozik az Ellenzéki és Nemzeti Kerekasztal Tárgyalások teljes felvételi anyaga, a Fekete Doboz dokumentumfilmjeinek 90 kópiája, a Magyar Televízió valamennyi 1989-es politikai műsorának felvétele - ami a tévé archívumában nincs meg -, a független dokumentumműhely összes 1988-89-ben forgatott filmje, 1993-ban született alkotásai és nagyon sok szöveges dokumentuma is.
"Általában egy archívum nemcsak arra szolgál, hogy megőrizze a kordokumentumokat, hanem nagyrészt el is temeti azokat. Igazi exhumálás szükséges ahhoz, hogy hosszú évek után egy kutató véletlenül rábukkanjon egy anyagra, amely bekerült egy archívumba. Talán azért döntött úgy a Fekete Doboz, hogy nálunk helyezi el gyűjteményét, mert mi tudatában vagyunk annak, milyen gyakran éri ez a sors az archívumba került dokumentumokat, és szerintünk a dokumentumokhoz mindenkinek hozzá kell férnie" - hangsúlyozta Rév István.
Az igazgató kitért arra, hogy az OSA Archívumba került anyagok nem egyszerűen a múlt dokumentumai, hanem a jelen megértésének forrásai is. Hozzátette: ezek segítenek megérteni, mi miért fontos, milyen lehetőségeket kínál fel egy történelmi helyzet, és hogyan lehet ezekkel élni.
"A Fekete Doboz felvételeinek az archívumba kerülésével a ma fontos kérdésekről informáltabb módon, a múltat jobban megismerve lehet felelősen gondolkodni a jelenről" - hangsúlyozta Rév István, aki szerint a Fekete Doboz felvételei nemcsak dokumentumok, hanem vizuális művészi alkotások egyben.
Rainer M. János történész, az 1956-os Intézet főigazgatója a sajtóbeszélgetésen a Fekete Doboz úttörő szerepét hangsúlyozta. Mint kifejtette, alternatív nyilvánosságok a totalitárius rendszerek elnyomása alatt is működtek; a mozgókép területén a Fekete Doboznak volt meghatározó szerepe a tömegkommunikációs monopólium megtörésében.
A független filmes-videós csoportot 1987-ben alapította Elbert Márta, Ember Judit, Jávor István, Lányi András és Vági Gábor - idézte fel Rainer, aki szerint a Fekete Doboz politikai krónikás volt, és felvételei a demokratikus átmenet korszakának egyedülálló, autentikus forrásai.
"Civil optikát kínáltak a poszt-totalitárius rendszerben" - vélekedett a történész, aki szerint a csoport a demokratikus átalakulás szereplőinek bemutatása után az átalakulás hordalékára igyekezett a figyelmet ráirányítani, és azt is dokumentálta, mi történt a kilencvenes években a szegény rétegekkel. A történész alig felbecsülhető értékűnek nevezte, hogy az internetes hozzáférés révén az OSA Archívumán keresztül nemcsak a kutatók, hanem a középiskolások és az egyetemisták számára is megnyílik ez a hiteles gyűjtemény.
A sajtóbeszélgetésen Elbert Márta és Jávor István is megszólalt. Jávor István egy kérdésre válaszolva elmondta: a finanszírozás jelenlegi körülményei között egyelőre nem lát módot a kordokumentáció folytatására. Elbert Márta döntőnek tartotta, hogy az internet segítségével az OSA Archívumon keresztül hat-nyolc perces részletekben folyamatosan nyilvánosságra lehet hozni a Fekete Doboznak az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásokról készült felvételeit. Mint felidézte, a Fekete Doboz 1989-től különböző iskolákban is tanított, és a tanítványok vizsgafilmjeiből a későbbiekben negyven-ötven munkát szintén szeretnének ezen a fórumon a nyilvánosság elé tárni.
A Fekete Doboz alkotásai az OSA televíziójának heti műsoraiba is bekerülnek. Mint elhangzott, a műhely több ezer órányi gyűjteményének egyelőre csak egy része áll rendelkezésre digitális formában. Úgy tervezik, hogy a következő egy-két évben egy fontossági sorrend felállítása után folyamatosan zajlik majd a digitalizálás.
Az igazgató elmondta: a Fekete Doboz felvételei letéti megállapodás keretében kerültek az OSA Archívumhoz, és az intézet a gyűjteményt kizárólag oktatási, kutatási célra engedi felhasználni. A kereskedelmi felhasználáshoz továbbra is a jogtulajdonos engedélyére van szükség.
