shutterstock_2504179321.jpg

Nem mi háziasítottuk a kutyákat, ők háziasították magukat

A kutyák ősei nem fogságban szelídültek meg, hanem saját akaratukból maradtak az emberek közelében, hogy élelemhez jussanak.

Egy új tanulmány szerint a kutyák önmagukat háziasíthatták. Az elmélet szerint egyes farkasok az emberi települések közelében maradtak, hogy rendszeresen élelemhez jussanak, majd olyan társakat választottak, akik hasonlóan viselkedtek.

A kutyák háziasításának két fő szakasza volt: az első harmincezer és tizenötezer évvel ezelőtt zajlott, amikor a farkasokból korai kutyák lettek, a második pedig tizenötezer éve kezdődött, ami a modern kutyafajták kialakulásához vezetett. Az utóbbi folyamatot az emberi szelekció vezérelte: az emberek a szelídebb egyedeket választották ki vadászatra és társállatként.

Az első háziasítási szakasz mozgatórugói azonban kevésbé egyértelműek. Az új kutatás alátámasztja azt az elméletet, hogy egyes farkasok „önháziasítás” révén alakultak át: a táplálékforrások stabilitása miatt egyre inkább az emberek közelében maradtak. Ezeknek a szelídebb, az ember jelenlétét jobban tűrő farkasoknak az utódai lettek az első kutyák.

Hasonló folyamat történt a macskákkal is: őseik körülbelül tízezer éve kezdtek el gazdálkodó települések közelében élni, ahol rágcsálókra vadásztak, miközben az emberek élelemmel látták el őket.

A cikk forrása itt olvasható. 

Ez is érdekelheti

Mi köti össze a gazdasági elit előnyét, a sikeres tudósokat és a tumoros sejteket?

A Máté-effektus a társadalomban és a természetben egyaránt működik: aki előnnyel indul, gyakran behozhatatlan fölényre tesz szert.

Félméteres mozsárszájú halak úszkáltak egykor Sümegen

Különleges őslénytani szenzációt szolgáltattak a sümegi kőfejtők: a kutatók a késő kréta korú üledékrétegekből csontoshalak maradványait azonosították, melyek mérete jóval meghaladta az Iharkúton talált rokonokét. A különbség oka a kutatók szerint a két egykori élőhely eltérő jellegében, a táplálékokban és a ragadozók által a prédaállatokra gyakorolt eltérő nyomásban keresendő.

A kutyák a tárgyak funkcióját is meg tudják jegyezni

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) etológusai kimutatták, hogy a kutyák nemcsak tárgynevek megtanulására képesek, hanem felismerik a név által jelölt mögöttes funkciót is – közölte szeptember 18-án az intézmény.

A kutya az ember öntőformája

Ha szeptember első hétvégéje, akkor Regejáró napok Énlakán. A sokszínű programok forgatagába évek óta becsatlakozik a Petőfi Kulturális Ügynökség is, ezúttal Korom Gábor kutyaszakértő mesélt a kutya és az ember viszonyáról.