shutterstock_2419188109.jpg

Először nyomták le a kvantumszámítógépek a hagyományosakat

Az áttörés egyelőre csak elméleti problémák megoldására alkalmas, mégis történelmi, mert először sikerült előnyt kimutatni a kvantumszámítógépek javára.

A kvantumszámítógépek kutatói régóta ígérik, hogy forradalmasítják a számítástechnikát: új gyógyszerek tervezése, kódfejtés vagy akár egzotikus anyagok felfedezése válhat általuk lehetségessé. Ám ez idáig ezek a rendszerek a zaj, azaz a kvantumhibák miatt a gyakorlatban kevésbé bizonyultak hatékonynak, mint a klasszikus számítógépek, egészen mostanáig – írja a Sciencedaily.

A Dél-kaliforniai Egyetem és a Johns Hopkins Egyetem munkatársai az IBM 127 qubites Eagle kvantumprocesszorait (a kvantumbit vagy qubit az információ alapegysége a kvantumszámítógépekben – a szerk.) használva demonstrálták az első feltétel nélküli exponenciális kvantumgyorsulást. Ez az áttörés nem csupán elméleti: konkrét algoritmus futtatása közben mérték az előnyt a klasszikus gépekhez képest.

Az exponenciális gyorsulás azt jelenti, hogy ahogy a feladat komplexitása nő – például több változó kerül be –, a kvantum és klasszikus teljesítmény közötti különbség is rohamosan nő.

A kutatók egy módosított kvantumalgoritmust alkalmaztak a Simon-probléma megoldására, amelynek során egy rejtett ismétlődő mintát kell felfedni. Ez a probléma az egyik első példája volt annak, hogy kvantumgépek elméletileg gyorsabban oldhatnak meg bizonyos feladatokat, mint klasszikusok – és ez most először működés közben is bizonyítást nyert.

Fontos azonban, hogy ez az áttörés egyelőre csak elméleti problémák megoldására alkalmas, gyakorlati haszna – például az orvosi kutatásokban vagy anyagtervezésben – még várat magára. Ehhez olyan algoritmusokra lesz szükség, amelyek nem támaszkodnak az úgynevezett orákulumokra, azaz előre ismert válaszokra, és még tovább kell csökkenteni a zajt a nagyobb kvantumrendszerekben.

Mindazonáltal ez a kutatás történelmi mérföldkő: először sikerült egyértelmű, megdönthetetlen előnyt kimutatni a kvantumszámítógépek javára. A korábbi elméleti remények most valósággá váltak.

Ez is érdekelheti

Két magyar arany a Nemzetközi Informatikai Diákolimpián

A magyar csapat tagjai közül aranyérmet szerzett Görömbey Tamás, a debreceni Fazekas Mihály Gimnázium és Molnár István Ádám, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium tanulója. Bronzérmet szerzett Czanik Pál, a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium és Szilágyi Balázs, a békásmegyeri Veres Péter Gimnázium tanulója.

Saját dalt írt a kvantumszámítógép

Egy brit technológiai startup, a Moth és a szintén brit zenész, az elektronikus műfajokban utazó ILĀ elkészítette a világ első olyan, különböző platformokon is elérhetővé tett dalát, amelyet kvantumszámítógép támogatta mesterséges intelligenciával (MI) írtak – adta hírül a The Next Web.

Halak taníthatják közlekedni az önvezető autókat

Biológusokból és robotikai mérnökökből álló kutatócsoport olyan virtuálisvalóság-rendszert fejlesztett ki halak számára, amely segít megfejteni, hogyan mozognak együtt rajokban. Felfedezték a természetes „szabályozási törvényt”, amelyet a zebrahalak használnak viselkedésük összehangolására, mivel az ilyen kollektív viselkedés technológiai szempontból is előnyös lehet.

A résztvevők között lehet a Nobel-díjas Karikó Katalin utóda

Április 10-én rendezi meg a Nők a Tudományban Egyesület (NaTE) a Lányok Napja elnevezésű programot, amelyen idén több mint hatvan helyszínen várják a tudományok, a technológia és az informatika világa iránt érdeklődő fiatalokat.