L. Simon László kifejtette: a zalaegerszegi avató után a jövő héten adják át a Szentendrei Skanzen új erdélyi tájegységét, majd a Néprajzi Múzeum új épületét. A remények szerint a fővárosban hamarosan az új Nemzeti Galéria építése is elkezdődhet – tette hozzá, megjegyezve, hogy Budapesten utoljára 1906-ban avattak múzeumépületet, akkor a Szépművészeti Múzeumot. A magyar műtárgyállomány az azóta eltelt több mint száz évben nagy mértékben gyarapodott, vagyis nagyon nagy adósságaink vannak magunkkal szemben.
Úgy vélekedett, hogy a globalizáció kiteljesedése nemcsak gazdasági téren érzékelhető, de nagyon fontos kulturális következményei is vannak. Az áldásai mellett a legfőbb hátránya az, hogy a nagy globalizációs tengerben könnyen fel tudunk oldódni, leginkább a film és a zene világában érzékelhető ennek a hatása.
Az igazi válasz erre a kihívásra a lokalitások felértékelődése lehet, a helyi értékek újrafelfedezése. Az igazi felelősség azonban ennek továbbadása a gyerekeink számára, akik a korábbi évtizedekhez képest teljesen más kulturális környezetben nőnek fel – jelentette ki L. Simon László.
Hozzátette: a másik kihívás az, hogy miként juttassuk el a kulturális javakat, értékeket a fiatalokhoz, mert
az ismeretszerzés és -átadás formái megváltoztak.
Nagy kérdés, hogy miként lehet az új információs eszközöket helyes arányban behozni a múzeumokba, és miként lehet konkurálni a közösségi médiával, a telekommunikáció legújabb formáival.
A Nemzeti múzeumfejlesztési program keretében már zajlik a gondolkodás arról, hogy miként lehet a vidéki múzeumi rendszert is korszerűsíteni, ezért felmérik, hogy mire van szükség. A raktári kapacitások gondja, a felhalmozott műtárgyak feldolgozásának elmaradása ismert probléma, akárcsak az, hogy sok helyen méltatlan állapotok, korszerűtlen körülmények között dolgoznak, így pedig pontosan a kor kihívásainak nem tudnak megfelelni – mutatott rá a főigazgató.
Vigh László, a térség országgyűlési képviselője úgy fogalmazott: kötelességünk megőrizni minden régi épületet, ami a múltunkat idézi. Egy múzeumot pedig – mint a kultúra egyik zászlóshajóját – nem magunknak, hanem az örökkévalóságnak építünk. Balaicz Zoltán polgármester arra emlékeztetett, hogy
a múzeumavató a város első írásos említésének 775. évfordulóján az egyik fontos esemény.
A város büszke a múltjára, bár kevés épített emlék idézi a múltat, éppen ezért indult el az a városrehabilitációs program, amelynek keretében megújulhatott a Göcseji Múzeumnak otthont adó, eredetileg 1892-ben átadott épület is.
A korábbi közlések szerint a korszerűsítést a Modern városok program keretében végezték el, 1,3 milliárd forintot a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, 670 milliót pedig a kormányzat biztosított támogatásként. Az épülethez kapcsolódóan folyik 8,3 milliárd forintos állami támogatással a Mindszentyneum építése, és a múzeumegyüttes működtetéséhez évi 100 millió forint különtámogatást is biztosított a kormány.
A megújult Göcseji Múzeumban az új várostörténeti tárlat mellett állandó kiállításként láthatók Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész és Németh János keramikusművész alkotásai, valamint Fekete György belsőépítész-iparművész emlékkiállítása, a későbbiekben pedig Fischer György szobrászművésznek emléket állító állandó kiállítás létrehozását tervezik.
Nyitókép: a Göcseji Múzeum újranyitása. Forrás: Facebook/Göcseji Múzeum
