Tessely Zoltán országgyűlési képviselőtől és jeles néptáncostól fontos részleteket tudtunk meg a nevezetes helyszín előtörténetéről. Az épület a Lajtha családé volt, és korábban bőrgyár működött benne. A Bicskei Torna Klub beruházásában az A3 Építész Kft. tervezte és építette át, ez tette lehetővé a kulturális központ kialakítását. Az intézménynek tágas fogadótere van, és zenei stúdiókat, előadótermet, nyitott tánccsűrt, kültéri rendezvénytért, valamint belső parkolót is terveztek bele.
A Lajtha család legismertebb tagja Lajtha László, a 20. század első felének kiemelkedő zeneszerzője volt, nevét Kodály Zoltánéval és Bartók Béláéval együtt szokták emlegetni. A központ kiemelten foglalkozik majd Lajtha népzenegyűjtői tevékenységével, de Bicske egyik legfontosabb kulturális színtere is lesz.
A megnyitó beszéd után a Gyimesközéploki Banda játszott, majd Csák János kulturális és innovációs miniszter nyitotta meg a központot. Amikor ilyen felkérést kap – mondta el –, mindig hagyja, hogy átjárja őt a leendő esemény szelleme. Most a tavaly hetven éve elhunyt Lajtha László küzdelmes életéről elmélkedett, és ennek kapcsán további magyar óriások jutottak eszébe. 2023-ra visszatekintve Petőfi Sándor, aztán Madách (mert 2023 Madách-év is volt). Kölcsey Ferenc kétszáz éve fejezte be a Himnuszt, Móricz Zsigmond 145 éve született, 245 éve született Kőrösi Csoma Sándor, és idén lesz ötvenéves a Rubik-kocka.
Jövőre is hasonló szellemi nagyságokra emlékezhetünk: 2025-ben lesz Jókai Mór születésének kétszázadik évfordulója, és a Tudományos Akadémia megalapításának kétszázadik évfordulóját is akkor ünnepeljük majd. Elfogta a szédülés, hogy micsoda óriások vállán állunk. Ezért is ünneplendő, hogy a bicskei lokálpatrióták elhatározták és megvalósították az egykori bőrgyár épületeinek felújítását, mondta a miniszter.
Dicséretes, hogy ennek a központnak megálmodói végiggondolták, milyen szellemiség lenne Lajtha László kedvére. Az intézmény az irodalom, a népzene, a könnyűzene művelőinek egyaránt helyet biztosít majd, hozzájárulva a haza művelődéséhez, ami nem más, mint a kötődéseink kötege, tehát maga az identitásunk. A kultúra nemcsak az, amit egy-egy nemzedék feltalál, hanem a történelmen átívelő nemzeti örökségünk. Olyasvalami tehát, amit önmagunkban felismerünk, amivel minden magyar azonosulhat: az életmódunk, az észjárásunk, amit átadhatunk a gyerekeinknek.
Csák János ezután felidézte Babits Mihály örök érvényű gondolatát: a kultúra nem más, mint szellemi jelenség, amely lelki úton öröklődik. Ezért is fontos, hogy megbecsüljük az elődeinket, akik a magyar kultúrát megalapozták. Az állam feladata ezen a téren az, hogy segítse megteremteni a szellemi csúcsteljesítményeinket, és lehetővé tegye, hogy az egész világon bemutathassuk őket. Kultúrájában magabiztos nemzedéket kell magunk után hagynunk. Spányi Antal megyés püspök ezután megáldotta a Pannónia Szíve program segítségével létrejött központot, Pál István Szalonna és Bandája, valamint Balogh Kálmán Gipsy Cimbalom Bandja pedig remek muzsikával járult hozzá a megnyitó ünnepi hangulatához.
