Lánchíd: a híd, amin Széchenyi soha nem kelhetett át

A 24. epizód tartalmából:

Kossuth Lajos nemcsak kiemelkedő politikus és államférfi volt, hanem kiváló szónok is. Vajon hogyan szólna híres, haderőmegajánlási beszéde mai stílusban? Beszélgetőpartnereink: a Kossuth-szónokverseny főszervezője, Pölcz Ádám nyelvész és az idei győztes szónok, Búzás Balázs.

1849. november 20-án avatták fel a mára Budapest szimbólumává vált Lánchidat, amin megálmodója, Széchenyi István soha nem kelhetett át. Miért alakult úgy, hogy átadásakor a Lánchíd inkább elválasztott, mint összekötött? Perényi Roland történész, a Kiscelli Múzeum igazgatója mesél erről.

Magyar géniuszok rovatunkban báró Sina Györgyhöz kerülünk közelebb. A mára már elfeledett, egykor dúsgazdag Sina-család sarja a reformkori gazdasági fejlődés egyik motorja volt. Anyagi segítsége nélkül többek között a Lánchíd sem épült volna fel. A mecénást Basics Beatrix művészettörténész mutatja be.

Elkészült a Lánchíd legújabb oroszlánja – legóból. A budapesti Clark Ádám téren tanyázó „nagymacska” több százezer kocka felhasználásával készült, csaknem három tonnát nyom, és szinte kiköpött mása az eredeti kőoroszlánoknak. Dóczy Balázs Lego-építőmester avat be a szobor készítésének kulisszatitkaiba. 

További reformkori érdekességekért keressétek fel a Petőfi-emlékév hivatalos oldalát: Petőfi.hu

Talpig magyar – ahogy a reformkor nyomot hagy. A Petőfi-emlékév hivatalos műsorában vasárnaponként betekintünk a reformkor kulisszái mögé: megelevenednek a korszak emblematikus figurái, megismerjük a korabeli hétköznapokat, és ízelítőt kapunk a Kárpát-medence bicentenáriumi programjaiból. Műsorvezető: Rédl Ádám.