Andrásik Remo, a Hangszeresek Országos Szövetsége (HANOSZ) főtitkára bevezetőjében elmondta: szomorú tény, hogy Magyarországon nagyon kevesen játszanak hangszeren ? Európában az utolsó előttiek vagyunk e tekintetben, mindössze Bulgáriát előzzük meg. A ?hiba? ? vélte ? az oktatási rendszerben keresendő, hiszen alig jut szerephez a zene, az ének a köznevelésben. ?Nem tanítjuk a gyerekeket alkotásra, arra, hogy mennyire jó, ha az ember létrehoz, teremt valamit? ? mondta Andrásik Remo. Tapasztalatai szerint a szülőknek egyáltalán nem fontos, hogy a gyerek ?művészkedjen?, csak az, hogy minél jobb jegyet ? lehetőleg négyest-ötöst ? kapjon az iskolában. Pedig a szórakozás mellett jótékony hatása is van a zenének: többek között fejlesztheti a matematikai vagy a nyelvi készségeket, képességeket, illetve komoly személyiségfejlődésen mehet keresztül a gyerek a zenének köszönhetően. A közoktatásban azonban erről semmilyen kommunikáció nem folyik. ?Nekem is nagyon sokat segített a zene, enélkül nem biztos, hogy Miskolcról ilyen messzire jutottam volna? ? jegyezte meg. Az ének-zene órák pedig körülbelül a nullával egyenlők, hiszen ? saját, tízéves kisfiának példáját említve ? az éneklés, a zenetanulás helyett úgyis csak fociznak.
Ha mégis úgy döntenek a szülők, hogy hangszert vásárolnak a gyereknek, nagyon gyakran úgy választanak: melyik a legolcsóbb. Hiszen ?úgyis hamar megunja, abbahagyja a zenélést?. Pedig a hangszer fontos inspirációs eszköz ? mondta a szakember. A hangszervásárlást illetően ugyanakkor azt is megemlítette: a mai fiataloknak már nincs szükségük külső szakértelemre, amikor gitárt, dobot stb. választanak: utánanéznek az interneten, és eldöntik, melyiket szeretnék. ?Talán csak a digitális keverőpulttal nincsenek még így, de már ez is csak idő kérdése? ? fűzte hozzá.
A közoktatásban tapasztalható szomorú állapotok ellensúlyaként a művészeti iskolákban viszont magas szintű zenei oktatás zajlik. ?Ez nagyon jó, csak azzal van probléma, hogy pusztán klasszikus és népzenét tanítanak, a könnyűzene elenyésző mértékben jelenik meg náluk? ? mutatott rá Andrásik Remo. Nem úgy a magán zenei stúdiókban, ahol ez kerül ugyan a fókuszba, ám túlságosan rendszertelenül. ?Nincs tanmenet, töredezett tudást kapnak a diákok, és csak a művészképzést erőltetik. Ez nagy baj, hiszen nem gyárthatunk ennyi énekest, zenészt ennek a pici országnak? ? emelte ki a szakember. Andrásik Remo azt is hangsúlyozta, hogy ő kizárólag a műfaji megkötés nélküli zeneoktatásban hisz: ?csak jó és nem jó zene van? ? mondta.
Zárásként felvetette egy nemzeti modern zenei intézet alapításának ötletét, ahol a hazahívott híres zenészek adnák át tudásukat a jövő generációjának.
Budapest Park, Kobuci ? vagy Sziget?
A legnagyobb nyári koncerthelyszínek programkínálatáról Halász Péter, a Budapest Park programszervezője, Kaszap Attila, valamint a KOBUCI Kert programigazgatója cseréltek eszmét. Mint mondták: a program összeállításakor figyelnek egymás rendezvényeire. Az például soha nem fordulhat elő, hogy egyik nap mondjuk a KOBUCI Kertben játszik a zenekar, másnap pedig a Budapest Parkban lép fel. Ugyanígy ügyelniük kell arra, hogy milyen programkínálatot alakítanak ki a Sziget Fesztivál idejére. A szervezők azonban elmondták: a Sziget alatt sem csökken a hozzájuk járó koncertezők száma, sőt. ?Egy-egy magyar zenekarért nem fognak kifizetni a magyarok egy napi, igen drága Sziget-jegyet, inkább hozzánk jönnek? ? mondták. A magyarok mellett egyre több külföldi fellépőt is igyekszik megszerezni mindkét helyszín ? a Budapest Parkban például a Sziget hivatalos zárónapja, augusztus 16-a után, augusztus 17-én ad koncertet a Foals. Az a zenekar, amely tavaly egyébként hatalmas bulit csinált az óbudai fesztiválon.
Halász Péter elmondta: a mindig problémás zenekari gázsit a zenekarral együtt beszélik meg, természetesen úgy, hogy mindenki a lehető legjobban járjon.
Kaszap Attila az előzenekar kiválasztása kapcsán megjegyezte: vagy megkérdezik a főzenekart, kit szeretnének, vagy ők ajánlanak együtteseket, illetve keddre és szerdára mint társzenekar hívnak meg friss, induló zenekarokat. A gázsikat illetően hangsúlyozta: a náluk fellépők 98 százaléka a jegybevétellel arányos fizetést kap.
Fókuszban a nemzetközi megjelenés
Az utolsó Backstage záróprogramján a kétéves Cseh Tamás Program tapasztalatairól, illetve a jövőbeli tervekről tudhattak meg többet az érdeklődők. Tóth Tibor (Etalon Produkció, Sziget) arra kérte a leendő pályázókat, hogy csak reális összeggel pályázzanak, támogatásként tekintsenek az elnyerhető összegre, és ne erre építsenek mindent. ?Nem tudunk, és nem is feladatunk életpályákat finanszírozni? ? emelte ki. Dósa Richárd, az Animal Cannibals alapítója, az NKA Könnyűzene Kollégiumának vezetője hozzátette: turnéra se kérjenek milliós nagyságrendben pénzt, annyit, amennyi kb. az egész program rendelkezésére áll, hiszen néhány százezer forintot tudnak ilyen célra megítélni. Tóth Tibor azt is megjegyezte: volt olyan eset, amikor egy programot több oldalról akartak megpályáztatni, vagyis ugyanahhoz a produkcióhoz kértek előzenekari, valamint klubtámogatást is.
Mint elmondták: a jövőbeli tervek között szerepel a nemzetközi koncerteken és vásárokon való részvétel ? ezt hangsúlyosan fogják kezelni, illetve új, a zenei oktatást célzó programot is indítanak, melyre 100 millió forintos keretet biztosítanak. A cél, hogy a program keretében zenészek látogassanak el iskolákba, ahol megtanítják a gyerekeknek: zenével boldogabb az élet. Az eddig meghirdetett alprogramok sem tűnnek el: továbbra is támogatni fogják az induló zenekarokat, a klubokat ? most már a határon túlon is ?, az előzenekarokat és a médiumokat.
A Cseh Tamás Program jövő évi költségvetéséről még nem tudtak pontosat mondani a szakemberek, egyelőre az Artisjus közlésére várnak. Az biztos ? mondta Dósa Richárd ?, hogy kevesebb pénzt kapnak, mint az idén, hiszen a Cseh Tamás Program mellett megjelent a Halmos Béla Program is, mely a népzene támogatására fókuszál. Ezért a Cseh Tamás Program rendelkezésére álló összegből erre nem fognak forrást elkülöníteni.
Szíjjártó Anita
Fotó: Csákvári Zsigmond
