V. László magyar király a pozsonyi országgyűlésen esküt tesz, hogy megtartja az ország szabadságjogait. A rendek pedig hűséget fogadtak neki. V. László Habsburg Albert és Luxemburgi Erzsébet házasságából született, világra jövetelét apja már nem érhette meg. Albert halála után a rendek más király választása mellett döntöttek. Ez késztette arra az özvegyet, hogy leendő gyermeke számára Kottanner Jánosnéval ellopassa a Szent Koronát. V. László 1440. február 22-én született, és május 15-én magyar királlyá is koronázták. Azonban semmiféle hatalommal nem rendelkezett, gyámságát a Hasburgok vállalták magukra. Ulászló 1444-es halála után ismét nagykorú király nélkül maradt az ország, ekkor került sor Hunyadi János kormányzóságára. 1453 január elején Hunyadi lemondott a kormányzóságról, és a hónap közepén az országnagyok Bécsben megállapodtak arról, hogy újabb koronázás nélkül Lászlót ismerik el királyuknak. Az uralkodó hűségesküjében vállalta, hogy közkegyelemben részesíti mindazokat, akik Albert király halála, 1439 óta fegyvert fogtak ellene. Érvénytelenítette Erzsébet királyné és I. Ulászló király adománylevelét. Elrendelte az új erődítmények lerombolását és az elfoglalva tartott idegen javak visszaadását.
