A 2018. május 26-án megnyílt építészeti seregszemlét ? a szakmai napok csaknem 15 ezres közönségén felül ? idén több mint 275 ezer látogató kereste fel, 6 százalékkal több, mint az előző, 2016. évi kiállítást. Idén is jelentős volt a 26 év alatti közönség aránya: a fiatalok hozzávetőleg a látogatók felét tették ki.

Velencei_Epiteszeti_Biennale_4

Fotó: La Biennale di Venezia facebook

A kiállításon 63 nemzet vett részt; hat ország, köztük a Vatikán, első alkalommal szerepelt. A Freespace címet viselő központi kiállításra 71 építész kapott meghívást. A legjobb nemzeti pavilonnak járó Arany Oroszlán-díját Svájc projektje nyerte el, a főkurátori kiállításon a legkiemelkedőbb egyéni szereplő díjat pedig a portugál építész, Eduardo Souto de Moura kapta. A rendezvényt világszerte hatalmas médiafigyelem övezte, több mint 4000 újságíró akkreditáltatta magát.

A magyar pavilonban a fő témához kapcsolódva egy urbanisztikai fókuszú kiállítás volt látható Szabadság híd ? Új horizontok a városban címmel, melynek kurátora a Kultúrgorilla (Oravecz Júlia, Göttler Anna és Tornyánszki Éva), építésze pedig a Studio Nomad (Pásztor Bence, Pongor Soma és Tarcali Dávid) volt. A projekt installációja eddig még nem tapasztalt módon láttatta a velencei magyar pavilont, melynek átriumában a budapesti Szabadság híd spontán elfoglalásából és átalakulásából kiindulva egy kilátó épült.

Velence_zaro
A magyar pavilon a 16. Velencei Építészeti Biennálén
Fotó: Ludwig Múzeum

?Idén különösen jó volt magyarnak lenni Velencében, hiszen egy olyan installációval és mondanivalóval szerepeltünk közérthető és befogadható formában, amely nemzetközileg is releváns és aktuális köztérhasználati és városfejlesztési kérdéseket helyezett középpontba” ? mondta a kiállítást szervező Ludwig Múzeum igazgatója, Fabényi Julia nemzeti biztos.

A Freespace tematikába kiválóan illeszkedő magyar kiállítás fogadtatása mind a látogatók, mind szakmai részéről pozitív volt. Az Elle DECOR Italia a magyart a legsikeresebb pavilonok közé sorolta, a Professione Architetto pedig a tíz kihagyhatatlan pavilon egyikeként jegyezte. Az Artribune a kiállítás erős és világos narratíváját emelte ki, a Forbes felidézte, hogy a budapesti történet ?egy útlezárásnak indult, s a Velencei Építészeti Biennále egyik legmenőbb kiállítása lett belőle”, a Financial Times szakírója pedig a szintén kilátót építő, és a zsűri különdíját elnyerő brit pavilonnal való összehasonlításban a magyar koncepció komplexebb hátterét méltatta.

?Noha a brit pavilon kapta a legnagyobb figyelmet, az embernek az volt a benyomása, hogy a hasonló kivitelezésű, de koncepcióját illetően ezerszer jobb magyar pavilon jelenítette meg a legtökéletesebben az adott témát” ? írta az AnOther Magazine.

Forrás: Ludwig Múzeum ? Kortárs Művészeti Múzeum