A 2018. május 26-án megnyílt építészeti seregszemlét ? a szakmai napok csaknem 15 ezres közönségén felül ? idén több mint 275 ezer látogató kereste fel, 6 százalékkal több, mint az előző, 2016. évi kiállítást. Idén is jelentős volt a 26 év alatti közönség aránya: a fiatalok hozzávetőleg a látogatók felét tették ki.
Fotó: La Biennale di Venezia facebook
A kiállításon 63 nemzet vett részt; hat ország, köztük a Vatikán, első alkalommal szerepelt. A Freespace címet viselő központi kiállításra 71 építész kapott meghívást. A legjobb nemzeti pavilonnak járó Arany Oroszlán-díját Svájc projektje nyerte el, a főkurátori kiállításon a legkiemelkedőbb egyéni szereplő díjat pedig a portugál építész, Eduardo Souto de Moura kapta. A rendezvényt világszerte hatalmas médiafigyelem övezte, több mint 4000 újságíró akkreditáltatta magát.
A magyar pavilonban a fő témához kapcsolódva egy urbanisztikai fókuszú kiállítás volt látható Szabadság híd ? Új horizontok a városban címmel, melynek kurátora a Kultúrgorilla (Oravecz Júlia, Göttler Anna és Tornyánszki Éva), építésze pedig a Studio Nomad (Pásztor Bence, Pongor Soma és Tarcali Dávid) volt. A projekt installációja eddig még nem tapasztalt módon láttatta a velencei magyar pavilont, melynek átriumában a budapesti Szabadság híd spontán elfoglalásából és átalakulásából kiindulva egy kilátó épült.
 |
| A magyar pavilon a 16. Velencei Építészeti Biennálén Fotó: Ludwig Múzeum |
?Idén különösen jó volt magyarnak lenni Velencében, hiszen egy olyan installációval és mondanivalóval szerepeltünk közérthető és befogadható formában, amely nemzetközileg is releváns és aktuális köztérhasználati és városfejlesztési kérdéseket helyezett középpontba” ? mondta a kiállítást szervező Ludwig Múzeum igazgatója, Fabényi Julia nemzeti biztos.
A Freespace tematikába kiválóan illeszkedő magyar kiállítás fogadtatása mind a látogatók, mind szakmai részéről pozitív volt. Az Elle DECOR Italia a magyart a legsikeresebb pavilonok közé sorolta, a Professione Architetto pedig a tíz kihagyhatatlan pavilon egyikeként jegyezte. Az Artribune a kiállítás erős és világos narratíváját emelte ki, a Forbes felidézte, hogy a budapesti történet ?egy útlezárásnak indult, s a Velencei Építészeti Biennále egyik legmenőbb kiállítása lett belőle”, a Financial Times szakírója pedig a szintén kilátót építő, és a zsűri különdíját elnyerő brit pavilonnal való összehasonlításban a magyar koncepció komplexebb hátterét méltatta.
?Noha a brit pavilon kapta a legnagyobb figyelmet, az embernek az volt a benyomása, hogy a hasonló kivitelezésű, de koncepcióját illetően ezerszer jobb magyar pavilon jelenítette meg a legtökéletesebben az adott témát” ? írta az AnOther Magazine.
Forrás: Ludwig Múzeum ? Kortárs Művészeti Múzeum
