Már nyolcadik éve senki sem ütközik meg azon Szombathelyen, ha augusztus utolsó hétvégéjén tógába és tunikába öltözött férfiakkal, nőkkel, gyermekekkel találkozik, sőt néhány napig az is természetes az egykori Savariában, hogy a cukrászdákban, sörözőkben, üzletekben, bankokban "római" pincérek, ügyintézők szolgálják ki a betérőt. Augusztus utolsó hétvégéje a Savaria Történelmi Karneválé volt a vasi megyeszékhelyen, óriási, minden korábbit felülíró sikerrel: mintegy 160 ezer néző látogatta a programokat. Csak a szombat esti fáklyás felvonulás 70 ezres tömeget vonzott a történelmi belváros lezárt utcáira.
A rendezvény története a 60-as évekre nyúlik vissza: a nagy népünnepélynek számító Savaria Karnevált először 1961-ben tartották meg, majd több évtizedes szünet után 2000-ben elevenítette fel Szombathely. Nem véletlenül választotta a város a római kort emblémájává, hiszen Savaria egy római katonai táborból lett virágzó nagyvárossá, első polgárai a XV. Apollinaris legio leszerelt veteránjai voltak, Colonia Claudia Savariát pedig Claudius császár alapította 43 körül.
A millennium évében, 30 év múltán, ezért döntöttek úgy a város vezetői és néhány lelkes szakember, hogy újra megrendezik a Savaria Történelmi Karnevált, melynek tematikája most már évről évre változik, és mindig egy-egy jeles szombathelyi személyiséghez, eseményhez vagy valamilyen fontos helyi momentumhoz kapcsolódik. Ez elsősorban a népszerű Karneválszínház darabjaiban jelenik meg.
Így lett a 2002-es év központi alakja a város nagy szülöttje, Szent Márton, 2003-ban a városalapító Claudius császár Hamvai Kornél új művében, majd szintén az ő tollából született darab Szombathelyi pajzánságok címmel egy évvel később. Az ókor népszerű szerzője, Plautus A bögre című komédiája volt 2005-ben a Karneválszínház előadása, tavaly pedig Hans Sachs: Karneváli komédiák című művének volt magyarországi bemutatója Szombathelyen. Idén is komédia várta a Karneválra érkezőket a Megyeháza udvarán: Plautus A hetvenkedő katoná-ja.
Ezen túl persze a 13 helyszín is jócskán bővelkedett érdekességekben. A szokásoknak megfelelően a Fő téri Fórum Színpad volt a Karneváli produkciók középpontja, a rendezvények előestéjén, látványos, nagyszabású nyitó-ceremónia keretében itt vette kezdetét a "karneváli időszámítás", s körötte már a régi vásári kavalkádok hangulatát idézi fel az Öreg Város Vására több száz kézművessel, sütödéssel, gólyalábasokkal és árusokkal.
A tavaly átadott Történelmi Témapark a Ferences-kertben ezúttal is megnyitotta kapuit az egykori Római Birodalom helyén létrejött országok hagyományőrzői előtt, az Ókori Hagyományőrzők III. Nemzetközi Találkozója keretében. A Savaria Legio Egyesület vendégeként hegylakó kelta harcosok, hun lovasok, germán hordák, római nehéz- és könnyű gyalogság, gladiátorok élete és harcászata elevenedett meg az ünnepi játékokon.
MTI Fotók
Az ókori Savaria civil életét mutatták be a Romkertben az oly népszerű rabszolga-vásárral, a Borok utcájában pedig Bacchus mellett a világzene neves képviselői szórakoztatták a nagyérdeműt.
A Kelet misztikumát villantotta fel három napon át a Keleti udvar fűszeres hangulatú szerája, de aki lelket békítő, szívet melengető muzsika hangjaira vágyott inkább, a Ferences Templomba ment. Idén második alkalommal nyitott ki a Művészetek utcája "szabadtéri műterme". az Isis Galéria udvarán: grafikusok, keramikusok, ékszer- és rézkarckészítők műhelytitkaiba avatták be a közönséget a térség népszerű képző- és iparművészei, de a Belsikátor is főként a vállalkozó szellemű fiatalokat, felnőtteket várta. A népszerű Kalandvár a Gáyer-parkban idén is a kicsinyek birodalmává válik, játszóházaival, csúzlizdájával és körhintáival, a Mediterrán udvarban pedig az ókori Róma mediterrán életérzése, sokszínűsége tért vissza a karneváli hétvégére.
Mindezek mellett persze jelmez-, kirakat-, bor-, sőt szépségverseny is gazdagította rendre a programokat, erősítve ezzel a helyiek lokálpatriotizmusát. Ahogyan a három nap talán legnagyobb látványossága is: a szombat esti fáklyás, és a vasárnap délutáni napfényes felvonulás. A belváros utcáin kanyargó jelmezes menetben a város római alapítóinak öltözetei mellett feltűntek a honfoglaló magyarok viseletei, a reneszánsz és barokk kor pompázatos ruhái. A fanfárokkal, lovasokkal, tűznyelőkkel és mímesekkel tarkított menetet 2007-ben is több tízezren csodálták meg Szombathely belvárosában.
