A politikus köszöntőjében kiemelte, szükség van olyan települések, közösségi szinten, közművelődési intézmények, népfőiskolák és civil szervezetek körére, ahol példaértékű, innovatív és követendő, követhető szakmai munka folyik. Hozzátette, aki eljut a jó gyakorlat megvalósulásáig, annak igénye van arra, hogy tovább csiszolja, tökéletesítse saját eredményeit, és sikereivel kiléphessen egy közös szakmai platformra, mely a Látópont Hálózat maga.
A Látópont cím létrehozásával az volt a cél, hogy az értékteremtő munka hagyományaink megőrzése és újraértelmezése, kulturális örökségünk megbecsülése és a jó gyakorlatok tárháza ne maradhasson elszigetelten, láthatatlan és értéktelen – mondta el.
Uracs Marianna, Magyar Közösségépítők Értékszövetségének elnöke szólt arról, hogy a szervezet 2019-ben alakult meg, hogy a közművelődés szakmai utánpótlásának biztosítása érdekében tevékenykedjen. A Kárpát-medencei szinten létrehozott Látópontok olyan állandó látogatói helyszínek, ahol bemutatható és eltanulható az adott települések jó gyakorlata.
A 125 Látópont között vannak települési önkormányzatok, közösségi színterek, közművelődési intézmények, civil szervezetek az ország minden részéből, falvakból, városokból, valamint Erdélyből, Kárpátaljáról és a Vajdaságból – ismertette. Elmondta, jó gyakorlatok között vannak olyan kezdeményezések, amelyekre mára külön hálózat épült ki, mint például a Noszvajról indult interaktív Meseút módszere, vagy az abonyi népművelők által elindított Szabadulószobák használata a közművelődésben.
