Az első magyarországi látványrestaurátor műhelyről tartott csütörtöki sajtótájékoztatón a Magyar Nemzeti Múzeum új kiadványait is bemutatták.
L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója elmondta, hogy a jelenlegi nehéz időszak átvészelése érdekében nehéz döntéseket hoztak meg az elmúlt hetekben. Mindezek ellenére újabb és újabb ötletekkel csalogatják a múzeumba a közönséget, és a szakmai közeg számára is ötleteket adnak.
Elmondta: egyes vidéki tagintézményeik átmenetileg nem lesznek látogathatók, de ezt az időt sem töltik tétlenül, az intézmények újragondolása, az új kiállítások megtervezése, szakmai munka zajlik.
A Nemzeti Múzeum főépületét azonban a legnehezebb időkben is nyitva kell tartani, és munkájukat semmi más nem legitimálja, mint a közönség figyelme és szeretete, amely napról napra nő.
Mint mondta, ahhoz, hogy a közönség figyelmét fenntartsák, innovatív megoldásokra is szükség van. Az egyik első ilyen a látványrestaurátor műhely megnyitása, amelynek technikai felszereltsége a legmodernebb, így világszínvonalú háttérrel tudják a világ egyik legértékesebb műtárgyát restaurálni.
Kiemelte: amikor több mint egy éve kinevezték főigazgatónak, azzal szembesült, hogy már fél éve nem láthatja a nagyközönség a Seuso-kincs névadó darabját, amely egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a lelet a Kárpát-medencéből származik. A két hete elkészült, eddig próbaüzemben működő műhely jelentősége az, hogy a közönség megismerheti műtárgyat és azt a folyamatot is, amelynek révén a műtárgy kiállítható állapotba kerül. A látványrestaurátor műhely létrehozása inspirációt, ösztönzést jelenthet a fiataloknak, hogy ők is ezt a szakot, pályát válasszák. Szükség van képzett szakemberekre, ez a műhely arra is jó, hogy ráirányítsa a figyelmet erre a gyönyörű szakmára – jegyezte meg.
A következő látványrestaurátor műhelyt az esztergomi várban a jövő év elején hozzák létre.
A főigazgató szólt arról is, hogy évtizedek óta nem működő sorozataikat indították újra, kétnyelvű és csak idegen nyelvű kiadványokat is megjelentetnek. Az új kiadványok kiemelkedő sikerrel szerepeltek a könyvfesztiválon.
Mráv Zsolt régész, szakmuzeológus a Seuso-kincs történeti jelentőségéről beszélt. Kiemelte: a restaurálás alatt álló Seuso-tál az egész leletegyüttes kulcsdarabja, amelynek fontos történeti jelentősége van, és az is ennek köszönhető, hogy a Nemzeti Múzeumban látható a leletegyüttes. Szólt arról, hogy a tál mit jelenthetett a tulajdonosa számára, és milyen üzenetek közvetítésében volt segítségére a lakomák alatt. Beszélt a tál szerepéről a Seuso-kincs magyarországi származásának felismerésében és az ennek igazolására irányuló kutatásokban.
Németh Norbert fém-, ötvösrestaurátor-művész elmondta: a tál restaurálása több éve zajló folyamat, nagy mérete miatt egy időben több restaurátor dolgozik a feladaton, különböző új technikákat, egyedileg készített célszerszámokat, innovatív eljárásokat alkalmaznak, új anyagokat vetnek be. Szólt arról, hogy a tál sérülékeny anyaga és érzékeny díszítményei miatt a nagyfokú precizitást igénylő beavatkozásokat speciális mikroszkópok alatt végzik. Az aprólékos folyamatok bemutatását egy kivetítőn kísérhetik figyelemmel a látogatók. „Fantasztikus élmény, nagy szakmai elismerés, hogy itt dolgozhatunk ezen a műtárgyon” – mondta, hozzátéve: a látványrestaurátor műhely elkészültével ebbe az élménybe, munkafolyamatba a látogatókat is be tudják vonni, testközelből élhetik át azt, hogy egy ilyen ezüsttálat milyen lehet restaurálni.
A múzeum új kiadványait Mészáros Balázs szerkesztőségi csoportvezető mutatta be. Kiemelte a Műtárgyvédelem című sorozat új kötetét, mint mondta, az 1974-ben indított sorozat többéves kényszerszünet után idén jelent meg újra. Többek között szólt a The Renaissance Studiolo in Europe című angol–francia–olasz nyelvű tanulmánykötetről, továbbá az Archaeologia Hungarica, valamint a Folia Historica sorozat új darabjairól.
Fotók forrása: Magyar Nemzeti Múzeum
