A XIX. század eleji erdélyi építkezési stílust a csipkés faerkélyek és a csinos tornyocskák jellemezték. Annak ellenére, hogy a követelmény jelentős pluszkiadások elé állítja a vállalkozókat, a többségük szívesen tesz eleget az önkormányzat előírásának. A csipkézett famunka mellett a hű rekonstrukciót szolgálja a kis tornyocska is, amely hagyományos díszítőeleme a fürdőtelepi villáknak. Az újak lehet, hogy nagyobbak, de kívülről nem látszik rajtuk, hogy belsejük a mai követelményekhez igazodik - jelentette ki a lapnak Márton Zoltán, a szovátai városrendészeti osztály vezetője.
Az egyik lebontott vendéglőt, a Gombát is hamarosan újjáépítik. Fülöp Nagy János igazgató szerint nem szabad feladni a hagyományokat, ezért olyan épületegyüttes kerül a régi helyére, amely a száz évvel ezelőttire emlékeztet. Az egységes településkép megtartása a villatulajdonosok számára mintegy négyszeresére növeli az építési költségeket.
Szovátán nemcsak a szakemberek, hanem az önkormányzati képviselők is fontosnak tartják az eredeti építkezési stílus megőrzését. Már senkinek nem adnak bontási és építkezési engedélyt, ha nem az eredeti épület visszaállításán fáradozik. A városrendészeti szakember szerint "elszabadulna a pokol", ha nem ragaszkodnának a hagyományokhoz, és megengednék, hogy mindenki kénye-kedve szerint tervezgessen.
"Persze azok a vállalkozók, akik a pénzhajhászásra helyezik a hangsúlyt, nem örülnek a megkötéseknek, de azok, akik tisztelik a hagyományokat és némi szépérzékkel is rendelkeznek, semmiféle ellenvetést nem fogalmaznak meg a városrendészeti szabályok ellen" - közölte a Krónikával az önkormányzat mérnöke. Szerinte örvendetes, hogy a legtöbb beruházó belátta: igenis megéri mélyebben a zsebébe nyúlni, mert ezáltal nem csak a fürdőtelep egységes arculatát sikerül megőrizni, hanem az újjáépített villa vagy étterem is jobban vonzza majd a szépet értékelő vendégeket.
