 |
| Warao indiánok a Bennszülött ellenállás napján Caracasban |
A Caracas centrumában álló bronz Kolumbusz szobrot először feliratokkal és transzparensekkel aggatták tele, majd egy tüntető a szobor tetejére mászva erős halászkötelet tekert Kolumbusz nyaka köré. A kötél segítségével döntötték le a szobrot, majd végighúzták Caracas utcáin, végül fellógatták egy fára és darabokra törték. A rendőrség könnygázzal és figyelmeztető lövésekkel érkezett a helyszínre, s öt embert őrizetbe vett.
Az első konkvisztádorok Venezuelát Kis-Velencének nevezték a Maracaibo-öböl faoszlopokon álló indián házairól. A partraszállással elkezdődött népirtásról maga Kolumbusz és Bartolome de las Casas is részletesen beszámol naplójában. A spanyol misszionárius leírta, amint szeme láttára 3000 embert megerőszakoltak, megcsonkítottak, lefejeztek. Levágták a gyerekek lábait, forró szappanoldatot öntöttek egyesek torkába, másokat kettévágtak: fogadásokat kötöttek, hogy ez sikerül-e egyetlen kardcsapással. Kutyákkal tépettek szét indiánokat.
David E. Stannard történész, az Amerikai Holokauszt (American Holocaust: The Conquest of the New World, 1992) szerzője szerint ez volt a történelem legnagyobb méretű tömegmészárlása: több mint 100 millió bennszülött pusztult el az európaiak uralma alatt.
Kolumbusz napján százmillió bennszülött kiirtására és a rabszolgaság intézményén alapuló brutális abszolutizmus bevezetésére kell emlékeznünk. Venezuelában Kolumbusz hódítását holokausztnak tekintik, melynek során a bennszülöttek kilencven százalékát irtották ki.
