A XVI-XVII. századi London kereskedelmi életének kulcsfigurái a hajósok, és a velük üzleti kapcsolatra lépő kalózok lettek. Az állam kifejezetten pártolta a kalózok tevékenységét, hiszen a zsákmányok után jelentős állami adót zsebelhetett be. A korban matrózkocsmai verekedés és a tudományos vetélkedés világa sem állt oly messze egymástól: a Hableány nevű kocsma egyszerre törzshelye kalózoknak, költőknek és színészeknek, de asztaltársaságukban találjuk Francis Bacon filozófust, a királynő kegyenceként ismert hadvezért, Essex grófját, a lovagi rangra emelt kalózvezért, Francis Drake-et is. Shakespeare barátja és kortársa, a divatos színpadi szerző és kalandor életformát kedvelő Christopher Marlowe még személyesen is felcsapott kalóznak 3 évig Sir Francis Drake oldalán, és több sziget kifosztásánál is vezető szerepet játszott, miután egy kocsmai verekedésben a rektort zsebkésével hasba szúrta.
Kiből lett kalóz?
Az 1700 és 1715 között (a kalózok aranykoraként ismert időszakban) bíróság elé állított kalózok listájának tanulmányozásából kiderül, hogy a kalózok 90%-a korábban hajósként kereste kenyerét. Leginkább azért váltak kalózzá, mert
- kirúgták őket a Királyi Tengerészettől (Royal Navy),
- vonzotta őket a könnyed életforma és a gyors meggazdagodás reménye,
- kereskedelmi hajón szolgálva önként vagy kényszer alatt csatlakoztak a hajórablókhoz.
Pályafutás az akasztófa árnyékában
Kikötői népség
Nem olyan meglepő, hogy Anglia legnagyobb és legforgalmasabb kikötője, London bocsátotta ki a legnagyobb számban a kalózokat. 1700-ig Anglia és a gyarmatok minden kalózokkal kapcsolatos jogi ügyét a londoni admiralitás legfelsőbb bírósága tárgyalta: az elfogott kalózokat visszavittek Londonba és Newgate vagy Marshalsea börtönébe zárták, mielőtt megkezdődött tárgyalásuk az Old Bailey-n. 1700 után a tengerentúli bíróságok szava lett döntő: sok kalózt ítéltek el és akasztottak fel Boston, Charleston, Williamsburg, Nassau és Jamaica bíróságai is.
Kivégző dokk
A londoni Execution Dock a Temze északi partján négy évszázadon keresztül szolgált kalózok kivégzések helyszíneként. Manapság a The Captain Kidd kocsma épp az egykori hajórablók akasztófáira néz, ahol napokig függesztették az elítélt kalózokat a kikötőkbe érkező hajók legénységének figyelmeztetésére. A kivégzett kalózok hulláinak tartósítását kátránnyal biztosították, majd az akasztás utáni harmadik dagály érkeztével a holttestet jeltelen sírba helyezték, vagy sebészek számára vitték el boncolásra. A kivégzett bűnözők boncolására még VIII. Henrik adott utasítást, de elítéltek esetében a 18. századig napi gyakorlat maradt Angliában.
Szadista kalózok
A történelem legkegyetlenebb kalózaként számontartott Edward Low kapitány Westminsterből származott. Az 1720-as években végigfosztogatta az Atlanti-óceán két partját. A szadista hajlamairól ismert brit kalóz az áldozatok orrát, fülét, ajkát tartalmazó gyűjteménnyel rendelkezett. Soha nem jutottak nyomába, de feltételezhető, hogy Brazíliában hunyt el.
Kalóz csajok
A Londonból származó Mary Read katonának öltözve jutott be a flandriai seregbe. Férfinek álcázva tengerre szállt, majd Calico Jack Rackam kalózhajójának fogságába esett. A kalózok között ismerte meg Anne Bonny-t, akivel számos karibi felfedezőúton vettek részt mielőtt Jamaica-ban fogságba estek. A kalózhajó legénységének férfi tagjait felakasztották, de a terhes Mary Read és Anne Bonny kivételt jelentett, mindkettőjüket felmentették. A tárgyalás után Mary lázas lett, majd a börtönben meghalt.
Kalóz besztszellerek
Az első kalózos besztszellert 1724-ben Londonban adta ki a Szent Pál katedrális melletti Charles Rivington könyvkereskedés. A leghírhedtebb kalózok története (A General History of the Most Notorious Pyrates) azonnal sikerkönyv lett és minden évben újra kiadták. A Charles Johnson kapitány nevével fémjelzett munka kalózok tárgyalásainak leírásán, kalózokkal készült interjúkon, újsághíreken, valamint hajósok elbeszélésein alapult. A könyv írók, drámaszerzők, filmrendezők nemzedékeit inspirálta. Robert Louis Stevenson Kincses szigete és J. M. Barry Pán Péter története sokat köszönhetett a korábban tévesen Defoe-val azonosított Johnson kapitány kalóz élettörténeteinek.
A kalózok mozgóképen
A népszerű ábrázolások szerint a kalózok általában könnyen felismerhetők öltözködésükről és beszédmódjukról. Ez a mai elképzelés azonban meglepően újkeletű, és csak a Kincses sziget 1950-es filmes feldolgozása óta jellemző. A kalózok mozgóképes népszerűségét a Karib-tenger kalózai című film alapozta meg, amelynek jelenleg már a második és harmadik része készül.
Roberts
A Bosszú nevű hajó kapitánya, a halálfejes lobogó atyja, Morgenstern híres, moziban is életre keltett, a Herceg menyasszonya című könyvének hőse.
A Fekete Kalóz
Douglas Fairbanks által eljátszott gonosztevő egy 1926-os némafilmben, akinek öltözködése és vívótechnikája később alapul szolgált a Zorro figurájának kialakításában.
Blood kapitány
Rafael Sabatini híres regényének főhőse, amelyben egy angol orvosból rabszolga, majd kalóz lesz. A mozivásznon a magyar származású Kertész Mihály rendezte meg Errol Flynn főszereplésével.
Sandokan, a maláj tigris
Emilio Salgari híres hőse a brit kelet-ázsiai gyarmatokat fosztogatta. A tévéképernyőn alakját Kabir Bedi tette halhatatlanná.
Hook kapitány
J. M. Barrie Pán Péter című regényének rosszfiúja.
Jack Sparrow
Jack Sparrow kapitány az Asterix-sorozat folyamatosan vereséget szenvedő, névtelen kalózainak vezetője.
Francis Drake 1540-43 között született Crowndale-ben, Plymouth közelében, szegény család fiaként. Hajósinasként, matrózként szolgált, majd unokabátya, John Hawkins oldalán, az angol rabszolgakereskedőkkel hajózott Guineába. Nagy útjára 1577 december 13-án indult el, öt hajóval. Megkerülte a Hoorn-fokot, majd végigfosztogatta a védtelen chilei spanyol kolóniákat. A hosszú út végére a vállalkozás nyeresége a befektetett összeghez képest négyszáz százalékos volt.
Francis Drake egyben arra is vállalkozott, hogy felderíti a spanyol kincsszállító hajórajnak, az ún. ezüstflottának az útvonalát, és megszerzi a hajók arany-ezüst rakományát. Drake királyi szabadalomlevelet is kapott I. Erzsébettől, amelyben a királynő felhatalmazta, hogy bárhol megtámadhassa az ellenséges hajókat. Az engedély fejében a hadizsákmány jókora része a királynő kincstárát illette.
A megállapodás úgy szólt, hogy Drake kapitány a spanyol kincseshajókat pusztán azért fogja megtámadni, mert feltételezi, hogy éppen háború van. Ha a turpisság kiderül, a madridi angol követ majd bocsánatot kér és angol hidegvérrel szemléli a spanyol miniszterek dührohamait.
Drake flottájából egyedül a Golden Hind tért vissza, azonban a hajó ezüstrudakkal, fűszerekkel és selyemmel volt megrakva. A sikeres hajóút után Erzsébet királynő lovagi rangra emelte kapitányát.
Drake később harcolt a spanyol armada ellen is, majd sikertelen támadásokat indított Panama, Puerto Rico és Cartagena városok bevételére.
