A Stonehenge-ről készült első légifotó századik évfordulóján, idén augusztus elején nyílt vándorkiállítás és a megismételt léghajózás az English Heritage kampányának része, amellyel azt szeretné elérni az UNESCO kérésének eleget téve, hogy az örökségvédelmére büszke ország döntéshozói tegyenek végre felelős lépéseket a szigetország legismertebb kőkori emlékének állagmegóvása és legfőképpen a környező táj fenntartása érdekében.
"Az emberi tájhasználat történetileg változó fejlődését rögzítik a Stonehenge környékéről készült légifotók mindennél pontosabban" - magyarázta Dave Batchelor, az English Heritage régésze. "Ennek a történeti tudásnak a birtokában alakítjuk a Stonehenge világörökségi helyszín mindennapi menedzsmentjét, évente többszáz ezer látogató kedvére."
A száz évvel korábban készült képeket szemlélve valóban kiderül, hogy Stonehenge lényegesen rosszabb állapotban volt egy évszázaddal ezelőtt. A nyugalmas napimádásra érkező turisták szemével nézve azonban roppant nevetséges, hogy a kőkori építményt szinte körbeéri a forgalomtól túlterhelt autópálya. A tervek szerint persze még az is elképzelhető, hogy hamarosan a "Stonehenge élménypark" új látogatóközpontja fogadja a közönséget, amelyből minden harmadik Amerikából jött. Maga az ötlet, hogy egy ősi kőkörnek nyitvatartási ideje is legyen, nyilvánvalóan eléggé sokakat zavar a szigetországi látogatók közül.
A környező táj fenntartásának legkritikusabb eleme a közeli A303 autópálya megnövekedett forgalma, amelyet tervek szerint eléggé drágán be lehet vezetni egy alagútba. A kőkori emlékekkel foglalkozó régészek az eleve túl közelre tervezett autópályát az ősi köveket és környezetét romboló hatásai miatt támadják. Kérdés, hogy egy ilyen beruházás nem veszélyezteti-e egyúttal a környékbeli fa és kő kolosszusok összefüggő rendszerét is.
A területet gondozó English Heritage és a tulajdonosi jogokat gyakorló National Trust mindenesetre a Stonehenge környékén évtizedek óta elrontott közlekedési viszonyok végleges és minden fél számára megnyugtató rendezését szeretné elérni a kőkör tervezett látogatóközpontjának felépítését megelőzően. Az autópálya rendezését jelenleg négy szcenárióval írják le a tervekben:
Alagút: Korábban az English Heritage, a közútépítők és tudományos szervezetek is támogatták az autópálya másfél mérföldes alagútba helyezésének tervét. Az A303 autópálya forgalma ezzel a Stonehenge alatt haladna el, a jelenleg közvetlenül a műemlék közelében húzódó A344 út pedig megszűnne és füves területet alakítanának ki a helyén. A megvalósítás költségei (510 millió font) az összes felmerült szcenárió költségét meghaladják. - A megvalósíthatóság valószinűsége: 6/10
Déli elkerülő út: A forgalmat Stonehenge déli oldalára terelnék veszélyeztetve a környék kőkori emlékeit. Előrejelzések szerint a forgalomból eredő zajterhelés és rázkódás is jelentősen növekedne. - A megvalósíthatóság valószinűsége: 3/10
Északi elkerülő: Akárcsak a déli elkerülő esetén, autó- és kamionforgalom vezetne Stonehenge mellett és közvetlen környékén. Az útépítés a környék feltúrásával járna, amely további kőkori építmények (halomsírok, tumulusok, árkok, egyéb régészeti emlékek) feláldozását jelenti. - A megvalósíthatóság valószinűsége: 3/10
Lefedett autópálya: Annyiban különbözne az alagúttól, hogy az új autópálya nem föld alatti fúrásokkal készülne, hanem felülről mélyített, majd befedett árokban haladna. Mindez az előrejelzések szerint teljesen tönkretenné a környező tájat. - A megvalósíthatóság valószinűsége: 1/10 Évtizedes sodródás után tehát hamarosan eljön az igazság pillanata, amikor a brit kormányzat dönteni fog Stonehenge sorsáról: vajon fényes elszigeteltségében évente sokszázezer turista zarándokhelyévé válik, vagy az áthaladó gépkocsi- és teherautóforgalom miatti por- és zajszennyezés, illetve egyéb lélegzetelállító látványelemek festenek hátteret az ősi kőkörnek?
Ön szerint mi a teendő Stonehenge-nél? Itt mondja el nekünk!
