Rózsa Sándor nevét Magyarországon mindenki ismeri, a népdalok és mondák mellett versek, regények, filmek dolgozták fel életének különböző epizódjait, nevezetesebb tetteit.
Pénteken délután zenés toborzót tartanak a skanzenben, szombaton ugyanitt Rózsa Sándor, ha? címmel nyílik kiállítás. A pandúrok és betyárok 19. századi világát hagyományőrzők elevenítik föl, de lesz lópatkolás, ágyúdörgés és a látogatók a "vasaló" - a pásztorok jellegzetes főző és raktározó építményének - elkészítésében is segédkezhetnek a skanzen betyárfészkében.
Itt mutatják be Seres István Karikással a szabadságért című könyvét, az Aranygyapjú bábtársulat pedig Rózsa Sándor, a szögedi betyár című darabját adja elő. A skanzenben a vendégek faragásokat is készíthetnek, közben megtudhatják, milyen volt egykor a pásztorélet, hogyan telt egy hónap vagy egy év kint a pusztán. Az érdeklődők találkozhatnak majd Oszter Sándor Kossuth- és Jászai-díjas színművésszel, a Rózsa Sándorról az 1970-es években készült, Szinetár Miklós rendezte tévéfilmsorozat főszereplőjével is. A látogatók biztosan nem maradnak se étlen, se szomjan, hiszen a parkban több duttyán - ponyvatetős lacikonyha - áll majd, ahol ki-ki kedvére falatozhat. A programok sorát vasárnap az 1848-49-es szabadságharc egyik utolsó ütközetére emlékező csata zárja, ahol a hazai és külhoni hagyományőrzők mellett a szőregi Monti-parkban feltűnnek majd a betyárok is.
MTI
