A legnagyobb szlovéniai magyar falu története képeslapos könyvben
(MTI) Amikor Kovács Attila 3-4 évvel ezelőtt elhatározta, hogy könyvet ír arról, hogyan éltek a 20. század első felében Dobronakon, sokat töprengett a kötet formáján ? írja a szokatlan helytörténeti munkáról a Népújság című szlovéniai hetilap internetes oldalán. Az elkészült kötet szerint az egykor mezővárosi, vásári joggal rendelkező településen rendkívül dinamikus élet folyt. A településen például pékség, több vendéglő, kisüzem is működött. A fazekasság is élt még Dobronakon, amelynek hagyományait később a téglagyár vitte tovább, ugyanakkor a malom, a fűrésztelep is a gazdasági fejlődés része volt ? derül ki a kétnyelvű, magyar-szlovén Dobronaki életképek a 20. század első feléből című kötetből.
A 10 fejezetre osztott könyv képi anyagának összegyűjtése, majd értelmezése nemcsak történelmi, hanem néprajzi, kultúr-, oktatás- és vallástörténeti, valamint gazdaság-szociológiai ismereteket és kutatómunkát is igényelt.
A képek 1904-től a második világháborúig követik nyomon a legnagyobb muravidéki magyar falu nehéz hétköznapjait, a több kivándorlási hullámmal is megritkult lakosság életét az előző századforduló környéki demográfiai csúcstól a két világháború közti időszakig. Amíg 1910-ben a településen 1478 lakost írtak össze, addig közel száz évvel később, 2002-ben 948 főnyi népesség élt Dobronakon.
A kötet a szlovéniai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet és a Muravidéki Múzeum gondozásában jelent meg.